Ez egy AI által fordított bejegyzés.
Az AI korának „teste”: Hogyan emlékezzünk?
- Írás nyelve: Koreai
- •
-
Referencia ország: Minden ország
- •
- Informatika
0000-00-00 00:00:00
Válasszon nyelvet
A durumis AI által összefoglalt szöveg
- A Quora a múltban népszerűvé vált a valós névvel való regisztrációnak köszönhetően, amely lehetővé tette szakemberek számára, hogy minőségi válaszokat adjanak, de az AI bevezetésével és a szolgáltatási feltételek megváltoztatásával a felhasználók eltávolodása gyorsul.
- Az AI megjelenése megváltoztatja a kérdezz-felelek értékszerkezetét, és új kérdéseket vet fel az emberközpontú emlékezeti rendszerrel kapcsolatban.
- A technológiák, mint például az okostelefonok, megváltoztatják az emlékezés módját, és új kihívásokat jelentenek, ami felveti a kérdést: „Mit és hogyan fogunk feljegyezni és megjegyezni?”.
A Slate, egy napi webes hírlap, a közelmúltban megjelent cikkében arról számolt be, hogy a Quora, amely egykor a világ legnagyobb tudásbázisává vált, válságban van. Míg korábban havi 190 millió egyedi látogatója volt, és olyan hírességek is válaszoltak a kérdésekre, mint Barack Obama, az Egyesült Államok korábbi elnöke vagy Ashton Kutcher, a színész, akik őszinte és konkrét válaszokkal támogatták a minőségi kérdések értékeit, így elnyerték a felhasználók bizalmát és lojalitását, addig a szolgáltatás a közelmúltban jelentősen elvesztette a magját képező felhasználókat az AI megjelenésével.
A Quora kötelezővé tette a valós név használatát a regisztráció során, így gyakorlatilag biztosította, hogy az emberek kérdezzék, és a szakértők biztosítsanak minőségi válaszokat. Azonban, amint a cég elkezdte befektetni az AI chat-platformokba, és megváltoztatta a használati feltételeit, hogy felhasználói válaszait felhasználhassa az AI modell kiképzésére, egyértelművé vált a kísérlet a közösség identitásának az AI felé történő áthelyezésére az emberi lényekről. Ennek eredményeként a Quora iránti felhasználói hozzáállás hűvösebb lett, és felmerült a lehetőség, hogy hamarosan AI chatbotok lakják majd, mint egy kísértetváros.
Azt a szándékot, hogy az AI segítségével átalakítsák a digitális közösségekben felmerülő kérdések és azokra adott pontos válaszok teljes folyamatát, kétségtelenül van értelme. Már aktívan használjuk a ChatGPT-vel való beszélgetést különféle területeken, mint a fordítás, a kódolás vagy az írás, és nem nehéz megerősíteni, hogy ez csak az AI válaszainak való bizalom alapján lehetséges. Azonban fel kell ismernünk, hogy a humán-humán kérdések és válaszok mögött álló értékszerkezet és a humán-AI kérdések és válaszok által kialakított jövőbeli értékszerkezet között van egy nehezen érzékelhető félelem. Az a tény, hogy a Quora népszerű profiljai szakértői törlik az adataikat, és elhagyják a platformot, azt is sugallja, hogy ez a finom különbség megkérdőjelezhető, és meg kell kérdezni.
Charlie Stronge, dán társadalomkutató, a „Smartphones and the Future of Remembering” című kutatásában hangsúlyozza, hogy az új technológiai termékek nemcsak azt erősítik meg, hogy mit használunk és birtokolunk, hanem azt is, hogy kik vagyunk, és mire vagyunk képesek. Kutatásait a „kiterjesztett elme elméletén” alapulva, amelyet Andy Clark és David Chalmers dolgozott ki, azzal a meggyőződéssel kezdi, hogy a okostelefonok már nem pusztán egy plusz elem az emberi emlékezőképesség megértésében, hanem egy alapvető szempont.
Az írás alapvetően egy olyan technológia, amely nagy szerepet játszik a biológiai emlékezetünk megváltoztatásában vagy erősítésében. Most pedig okostelefonjaink segítségével fényképeket, digitális hangfelvételeket és videókat is hozzáadhatunk az íráshoz. Ez azt jelenti, hogy egy olyan tudás- és emlékezeti rendszert hozunk létre, amely jelentősen eltér a biológiai képességeinktől, vagyis az agyunk használatától. A „Love is a Swap” című reality show, amely az elmúlt években nagy népszerűségnek örvendett, felajánlja a „X-szoba” nevű helyet, amely a volt szerelmek emlékeit mutatja be. Ebben a helyiségben szerepelnek párkapcsolati tárgyak, levelek, de megjelenik az okostelefonon rögzített utazások, születésnapok, randevúk videói, valamint a KakaoTalk üzenetküldő alkalmazás képernyőképei is.
Az elmúlt 20 évben, a okostelefonok megjelenésével és fejlesztésével végtelenül sok emléket tudunk rögzíteni és elérni különféle médiákon keresztül. Ez az okostelefonokra épülő emlékezeti rendszer korlátozza a hagyományos módon történő emlékezés képességét, és számos más módon, például a felhőn vagy az Instagramon keresztül teszi lehetővé az emlékezést, ezzel korábban nem látott zavart kelt. Gyakran tapasztaltuk, hogy a kutatás résztvevői, akik több mint 100 GB-os tárhelyű okostelefont használnak, panaszkodnak a folyamatos tárhelyhiányra, mert nem tudják rendszerezni a fényképeket.
Az okostelefon-felhasználók jobban preferálják az alkalmazás alapú rendezést a webes rendezéssel szemben, ami azt eredményezi, hogy az emlékek elszóródnak, és az idő múlásával a szervezés nehézségei fokozódnak. Továbbá, mivel minden pillanatot azonnal fényképezhetünk, képernyőképet készíthetünk és menthetünk, számtalan élményt rögzíthetünk, de ez a folyamatos rögzítés összetettebbé és nehezebbé teszi az emlékezést. Vagyis, ahogyan a okostelefonok és az emlékek kutatási példái mutatják, a technológiai fejlődés nemcsak funkcionális bővítést jelent, hanem új, mindennapi és belső kihívásokat is teremthet, amelyeket össze kell kapcsolnunk a technológiával.
Ezzel kapcsolatban, az emberközpontú, homályos és filozófiai kérdések felvetése hasznos lehet a technológia-központú kérdések megválaszolására, amelyek arra vonatkoznak, hogy az új technológia hogyan fejleszti a korábbi feljegyzéseket és emlékeket. „Mit és hogyan akarunk rögzíteni és emlékezni?” Ez a helyes kérdés értéke, amelyet a Quora, amely egykor uralta a webt, feltehetett volna magának, amikor az AI befektetését és bevezetését tervezte.
Hivatkozások
