A 2021-es évben közzétett, a Yonsei Egyetem Szociológia Tanszékének 염유식 és 최준용 professzorai által vezetett közös kutatócsoport „2021-es Szöuli Lakosok Szexuális Élete” című jelentése szerint a szöuli felnőttek egyharmada (36%) szexuálisan inaktív életet élt az elmúlt egy évben. A jelentés legfőbb okaiként a szexuális vágy hiányát és a partner hiányát jelöli meg, ami egy újabb példa arra, hogy a szexuális inaktivitás (szexlessness) kifejezés mára mindennapossá vált a valóságban. A BBC cikkei a Japánban egyre gyakoribbá váló, úgynevezett „szétköltözött házaspárokról”, akik hetente 2-3 napot töltenek egymással, miközben külön háztartásban élnek, és ezzel megőrzik a házasság előnyeit, valamint egy indiai transznemű párnak az SNS-en kapott támogatásáról, akik mesterséges megtermékenyítéssel fogantak gyermeket, illetve számos kutatási eredmény, melyek szerint a pénzügyi bizonytalanság hozzájárult a szingliséghez való hozzáállás megváltozásához, legalább egy dolgot egyértelműen sugallnak.
Számos iparágban a fogyasztási cikkek és a luxuscikkek fejlesztése és értékesítése hosszú ideje a szexre támaszkodott, mint kulcsfontosságú hajtóerőre, egyfajta hallgatólagos és törvénytelen álomra, de ez a hatás mostanra gyengülni látszik– ez az, amit jelenleg tapasztalunk. Azt látjuk, hogy a szex és a test közötti kapcsolat elgyengül, a szexuális vonzerő pedig a valós csábítás helyett árucikké válik.
Az olyan befolyásos személyek, mint Kim Kardashian vagy Kylie Jenner, üzleti vállalkozásaikban a fizikai vonzerejüket használják erőteljes eszközként. A sikeres vállalkozók esetében gyakori, vagy legalábbis elvárt, hogy fizikailag ápoltak legyenek, ami egy új és kissé drámai perspektívát mutat a szexuális vonzerővel kapcsolatban: a saját képünk folyamatos manipulációja révén érhetünk el sikert, ami azt sugallja, hogy a szexuális vonzerőhöz kapcsolódó szabályok megváltoztak.
Ennek jó példája a wellness iparág. A fiatalság, a szépség és az egészség korábban olyan értékek voltak, amelyeket az emberek idősebb korukban is igyekeztek elérni, de bűntudattal tették. Mostanra azonban az örök fiatalság, a szépség és a végtelen csábítás vágya uralkodik, és ezt a vegan étrendek és a kapcsolódó társadalmi mozgalmak politikai eszközökként való felhasználásával igyekeznek elérni. Ez egy példa arra, hogy a tisztasághoz, a házassághoz és az anyasághoz kapcsolódó, a testen keresztüli szexuális vonzerő alapvető vágya más területekre helyeződik át. Különösen azok a vállalkozások, amelyek ezen vágyakat értékesítik, figyelmüket kell fordítaniuk arra, hogy a megengedett keretek hogyan változnak.
Egy jó példa a Savage X Fenty márka, amely történelmileg a csábításhoz legközelebb álló fehérnemű iparágban tevékenykedik. A világhírű énekesnő, Rihanna által alapított márka a félelem nélküli önbizalomra és a befogadásra épít, és sokkal inkább a női testre való felhatalmazásra (Empowerment) összpontosít. Az SNS-en megjelenő modellek különböző testalkatú férfiak és nők, akik üzenete az, hogy a test által közvetített vonzerő a testből fakad. Így a szexuális vonzerő ötletét a lágy kifejezésmód és az egyéniséghez kapcsolják, ami vonzóvá teszi a márka termékeit a vásárlók számára.
A Glossier nevű szépségápolási startup is jó példa arra, hogy a közösségi média hogyan használható a szépséggel kapcsolatos ötletek cseréjére, valamint a marketingben és az értékesítésben a kollektív robbanékonyság kiaknázására. Emily Weiss, a cég alapítója arra a megfigyelésre építette a vállalkozását, hogy a „saját kozmetikumaimról szóló történetek” könnyen megérthetők és hasznosak, ezért blogján keresztül folyamatosan közzétett interjúkat és bejegyzéseket a fürdőszobai polcon található kozmetikumokkal kapcsolatban. Ez a megközelítés a puszta nézőkből – a fogyasztókból – aktív szereplővé tette őket a kozmetikumok tervezési, bevezetési és utólagos visszajelzési folyamatában. Ezáltal a befogadási érzés, a közösséghez tartozás és a barátság – a hétköznapi kategóriák – által keltett vágyakból származó impulzusokból új szexuális vonzerőhöz kapcsolódó ötletek születtek.
Egy másik jelenség, amelyre a szexuális vonzerővel foglalkozó vállalatoknak érdemes odafigyelniük, hogy az emberek egyre inkább a testükön keresztül azonosítják magukat egy adott közösséggel. A divat, a márkák és a logók régóta szimbolikus hatalommal bírtak a világ gazdag rétegeinek körében. Most ez a külső megkülönböztetés a testre is kiterjed, a testátalakítások, a tetoválások és a plasztikai műtétek formájában. Korábban az volt a fontos, hogy mit viselünk, most pedig a bőrünk, az alakunk, a tetoválásaink és a piercingjeink váltak új kritériumokká, amelyekkel egy adott kulturális csoport és szóhasználathoz való tartozásunkat jelöljük.
A lényeg az, hogy azoknak a vállalatoknak, amelyek a termékeik és szolgáltatásaik iránti vágyat az emberi testhez kötötték, meg kell érteniük a szexuális vonzerő és a mai emberek számára fontos egyéb kulturális diskurzusok közötti összefüggéseket– ez a lényeg. A múltban elképzelhetetlen volt, hogy tetoválásos sztárokat lássunk a képernyőn, ma már ez mindennapos. A testtel kapcsolatos esztétikai szabályok változásait folyamatosan figyelemmel kell kísérni.
Hivatkozások
Hús
Hozzászólások0