A múlt héten az UMG (Universal Music Group) törölte teljes zenei katalógusát a TikTokról, miután megszűnt a TikTokkal fennálló licencszerződése, és nem sikerült újratárgyalni. Többek között Taylor Swift és Drake zenéje is eltűnt a platformról, így a felhasználók a zenét tartalmazó videókban a hangot elnémíthatják, a kreatívok pedig nem tudnak többé új videókat készíteni a dalokkal. Az UMG a döntést azzal indokolta, hogy a rövid videómegosztó platform tele van mesterséges intelligenciával generált felvételekkel, és a mesterséges intelligenciával történő zene alkotást ösztönzi, ami valójában az emberek helyettesítését jelenti a mesterséges intelligenciával. Rámutattak arra is, hogy a platform szinte nem tesz semmit a szerzői jogok megsértésével kapcsolatos tartalmak, gyűlöletbeszéd, előítéletesség és zaklatás ellen.

A mesterséges intelligencia a közönség szemszögéből nézve egy új technológia, sőt egy újfajta technológia. Az első olyan technológia, amely tanul, és amelynek van potenciálja arra, hogy önállóan fejlődjön, felülmúlva a teremtőit. Azonban a mesterséges intelligencia potenciáljának gyors növekedése sürgős igényt támaszt az emberiség jövőjének megjósolására. A TikTokkal az UMG közötti licencszerződés szüneteltetése, a tavalyi OpenAI belső puccsának kudarca, Elon Musk TruthGPT terve, ezek mind az AI ökoszisztéma főbb jelenlegi problémái, amelyekben a konfrontáció, a háború és az emberiség túlélésének témája dominál.

Más szóval, amikor a technológia jövőjét képzeljük el, akkor a tudatalattiban a 165 évvel ezelőtti Charles Darwin evolúciós elmélete szolgál alapul.

Darwin evolúciós nézőpontja drámaian megjelenik a The Center for AI Safety nevű, székhelyű San Franciscóban található non-profit szervezet nyilatkozatában, amelyben hangsúlyozzák, hogy az AI által okozott kihalási veszély mérséklése globális prioritás, összehasonlítható a világméretű kockázatokkal, mint a pandémia vagy a nukleáris háború. A nyilatkozat szerint az emberi faj biztonsága helyett az saját céljaira törekedő, önző, befolyásos AI-k megjelenésére számíthatunk a természetes szelekció eredményeként. Természetesen az evolúciós modell alapulvétele a tanulásra és fejlődésre, valamint az adaptációra képes AI megjelenése kapcsán értelmes. A korábbi technológia-bevezetési modellekben rejlő korlátok kezelésére való válaszként szolgál, amelyek a technológiát pusztán inaktív eszközként kezelik, amely csak akkor működik, ha az ember használja.

Fontos azonban megjegyezni, hogy ez a nézőpont túlzott várakozásokat generálhat az AI önálló autonómiája tekintetében. A jelenlegi generatív AI platformokon az emberhez hasonló intelligenciával rendelkező AI megjelenése még messze van. A természetes szelekció modellje negatív hatással lehet az emberre is, mivel távolabb helyezi a fejlődés folyamatában, mint ahol valójában van. Az egyértelmű, hogy az ember szándékosan hozza létre az AI-t, és a társadalmi rendszerünket is átalakítja és újjáépíti az AI által.

Bruno Latour aktor-hálózati elmélete segít jobban megérteni ezt a jelenséget. A hagyományos nézőponttól eltérően, amely csak az embert tekinti autonóm szereplőnek, a nem-emberi entitások, például az AI is szerepet játszanak a hálózat formálásában és befolyásolásában, ami lehetővé teszi az ember és a gép kölcsönös függőségének megfigyelését. Más szóval, a Latour által bemutatott szemlélet szerint az AI-val rezonáló rendszereket fejlesztve figyelembe kell venni a korlátozás és egyensúly elvét. Ez segít elkerülni a Mark Andreessen technológiai optimista nyilatkozatában szereplő kockázatokat, amelyben az emberiség a technológiai fejlődés passzív befogadójaként jelenik meg, és lehetővé teszi az AI szabad, evolúciós fejlődését.

A Ready Player One és a Tron filmektől a mai metaverzum koncepciójáig számos esetben ünnepeljük és beszélünk arról, hogy minden tapasztalatunk milyen változatos és valóságos módon valósulhat meg az immerzív környezetben, amely a digitális térben létezik. De még az ilyen technológiai jövőbeli elképzelésekben is az emberi test túl ismerős és unalmas marad, hiszen a valóságos világban egy szobában ül, és csak a fejére helyezett eszköz képernyőjét nézi. Lehetséges, hogy a technológiai fejlődés által elsöprő öröm mellett kevésbé kapunk figyelmet az emberi test környezetére és helyzetére, és ez a technológiai vállalatok reális sikereinek szilárd alapja lehet. Az ember és a technológia kölcsönös függése rendkívül egyértelmű. A lefelé irányuló, a természetes szelekciót követő evolúciós modellből az emberi lények által vezérelt, felfelé irányuló, kölcsönös függőségi modellre való áttérésnek lennie kell.

Hivatkozások

AI Fight Complicates TikTok, Universal Music Licensing Standoff

Statement on AI Risk

The Darwinian Argument for Worrying About AI⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠