A múlt év júniusában az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium (USDA) Szingapúr után a világon a második országként engedélyezte a sejttenyésztett csirke értékesítését. A tenyésztett hús előállításához és értékesítéséhez állati sejtekből készülő, a csirkemellhez hasonló állagot biztosító rétegek használatát alkalmazza az amerikai Upside Foods vállalat, amely termékeivel kapcsolatban azt állítja, hogy az olyan étel, amiért érdemes megküzdeni. A szarvasmarha, a sertés és más húsok előállítása során keletkező szén-dioxid-kibocsátás a teljes élelmiszer-termelés 57%-át teszi ki, ezért az Upside Foods kulcsfontosságú gondolata a tenyésztett hús kapcsán a „fenntartható hús”. Bár a jövőben le kell küzdeni a tömeggyártás technológiai akadályait, ez az eset a „táplálék” témakörében azt mutatja, hogy már nem állunk kizárólag a természet felett, hanem az emberi intelligencia új területére lépünk.

A „természetes kivonat”, a „természetes” és hasonló kifejezések hosszú ideje hatékonyan szolgálják a kozmetikumok, élelmiszerek, háztartási cikkek és más, a testünkkel érintkező vagy felszívódó termékek értékének bemutatását vagy az emberekben való tudatosítását. Ez az a meggyőződésből fakad, hogy az emberi test a természetből származik, és abból a természetről való gondolkodásból, amelyet élő organizmusként és élőlényként érzékelünk. A táplálék-ipar növekedéséhez, amely túlmutat a kivonási paradigmán a generációs paradigmára, szükség van arra, hogy a mai emberek megvizsgálják a saját testükkel való kapcsolatuk változását. A ROC 20 fős, 20-60 éves korú, férfi és női résztvevőkkel végzett etnográfiai kutatás módszerével vizsgálták a egészség és a testtudatosság közötti összefüggéseket, és az alábbi érdekes mintákat találták.

Először is, az egészség egy mindennapi állapotként élődik meg. Egy 40 éves férfi beteg a szakorvossal folytatott beszélgetés során először is a fájdalom miatt érzett bánatát fejezte ki, amiért nem tudott külföldi útjait és golfozását teljesíteni, vagyis nem tudta elérni mindennapi céljait. Egy 60 éves nő, aki edzés céljából minden nap egy megállónyira a házától szállt le a buszról, és gyalogolt haza, az egészségre vonatkozó panaszait a mindennapi viselkedésében bekövetkezett változások formájában jelezte. Az ilyen esetekből az derül ki, hogy a „jó egészség” fogalma valójában nagyon homályosan élődik meg, és tovább megy, hogy nem fogadják el egyértelműen a külső és belső javaslatokat arról, hogy mi jó és mi rossz az egészség szempontjából.

Másodszor, az ételek kiválasztására a személyes és a családi hitrendszerek gyakorolnak hatást. Vannak olyan példák, amikor az emberek a szüleiktől természetesen elsajátították a „beteg embernek húst kell ennie” tapasztalati meggyőződést, de vannak olyan példák is, amikor a sertéshús vágása során gyermekként látott képek felnőttként is vonakodást okoznak a húsevő ételek fogyasztásában. Egy 50 éves nőtől, aki a cukrász- és péküzemben a túlzott cukorhasználatot észlelte, és aki a saját kekszüzletében meghatározta a minimális cukorhasználatot, büszkeséget érzett. Ez azt jelenti, hogy a kutatásban résztvevő személyek közös nevezőjében az volt, hogy egyértelműen tudták megmondani, hogy milyen ételeket kell kerülniük, melyeket nem szabadna fogyasztaniuk, mivel ehhez a napi gyakorlathoz kapcsolódnak, de a „mi a jobb választás” kérdésére homályos válaszokat kaptak.

Harmadszor, az ételek kiválasztásában a megelőzés szerepe is jelen van. Az orvostudomány egyik legnagyobb kérdése a megfelelőség. Az emberek tudatában vannak annak, hogy kisebb mértékben betegek vagy a testük normális funkciói nem tökéletesek. Beszélnek arról, hogy a váll mozgékonyságának javítása, a hátfájás csökkentése érdekében pilatessel vagy otthoni edzéssel foglalkoznak, vagy ehhez kapcsolódó gyógyszereket szednek, de gyakran tapasztalják, hogy nem tudnak folyamatosan betartani a mindennapi korlátozásokat. Vannak olyanok, akiknek egészségi állapotuk miatt kerülniük kell az alkoholt, a csípős és sós ételeket, de az emberek gyakran küzdenek az étkezési szokásaik megváltoztatásával, és az egyik leggyakoribb taktika, amit a megelőzés szempontjából választanak, az ételek. A teljes kiőrlésű hamburger, a tejes teában található tej mennyiségének csökkentése vagy az étkezés mennyiségének általános csökkentése – ezek a kísérletek legalább azt mutatják, hogy a „gyógyszer helyett is kell enni” gondolat igaz, ami lehetőséget jelenthet a vállalatok számára.

A „kevesebb méreganyag-tartalmú” ételek felé forduló emberek számára a hozzáállás egyértelműbb, de az, hogy mi a megfelelő egyénileg, az homályos maradt. Ez további akadályt és lehetőséget jelenthet a táplálék-ipar számára a generációs paradigma keretében. Ez a jelenség a bőrápolásban, az egészségügyi táplálékkiegészítőkben és a naptejben is megfigyelhető. Befektetnek az „idővel kiderül” hitbe és bizalomban. Lehetséges, hogy a megoldás az étel jelentésének megértésében, a vásárlási döntéseket befolyásoló személyek családi és közösségi környezetének megértésében rejlik – mint a legkisebb egység – annak érdekében, hogy megértsük a bennük említett megfelelő ételeket és a hozzájuk kapcsolódó hagyományos meggyőződéseket.

Hivatkozások

Az Upside Foods tenyésztett hús vállalat, amely „még Bill Gates-t is lenyűgözte”

Miért Szingapúr a világ egyetlen „laboratóriumi tenyésztett hús” értékesítője?

Bennfentesek leleplezik a laboratóriumban termesztett hús gyártó Upside Foods vállalat komoly problémáit

Ha a marhahús fogyasztásának csupán 20%-át helyettesítenénk mesterséges hússal, akkor megmenthetjük a Földet

Hallgatunk-e a bélünkre?⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠