A múlt héten az MS (Microsoft) bejelentette, hogy felveszi Mustafa Suleyman-t, az Inflection AI nevű, ismert mesterséges intelligencia startup társalapítóját. Ez a hír két szempontból is érdekes. Mustafa Suleyman a Google DeepMind alapítója, amelyet az „AlphaGo”-ról ismerünk, és az Inflection, amelyet ő vezetett, és a „személyre szabottabb mesterséges intelligencia” megvalósítását tűzte ki célul, tavaly júniusban 1,3 milliárd dolláros befektetésre tett szert, és a befektetők között az MS is megtalálható volt.
Amint tudjuk, az MS tavaly novemberben, néhány órával azután, hogy Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatóját a vezetőség ellenzése miatt eltávolították, bejelentette, hogy felveszi őt a saját mesterséges intelligencia kutatócsoportjának vezetőjeként. Néhány nappal később Altman visszatért az OpenAI-hoz, így a dologból semmi sem lett, de az MS az OpenAI legnagyobb részvényese is, és az Inflectionbe történő aktív befektetés, valamint a startup alapítójának kilenc hónappal későbbi felvétele megerősíti, hogy az MS agresszív álláspontot képvisel az iparág vezetőivel szemben. Az MS különösen a fogyasztóbarát termékekbe, például a Windowsba és a Bing keresőmotorba integrálja a mesterséges intelligenciát, így ez az eset egy újabb példa arra, hogy milyen fontosak a mesterséges intelligencia szakemberek toborzása és a terület szakértelmének fejlesztése.
Mivel az MS és más nagy technológiai vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a mesterséges intelligenciára, természetesen felmerül a kérdés: vajon a mesterséges intelligencia technológia el fogja venni a kezdő munkavállalók állásait? A szülők körében egyre nagyobb az aggodalom amiatt, hogy a felsőoktatás előtt álló gyermekeik számára melyik a legmegfelelőbb szak, ami a mesterséges intelligencia jövőbeli hatásával kapcsolatos széles körű aggodalmakra utal.
A mesterséges intelligencia már számos területen helyettesíti az emberi munkaerőt, például a chatbot, amely az alapvető ügyfélszolgálati kérdésekre válaszol, az értékesítési fejlesztők, akik hideg leveleket küldenek, és a junior szoftverfejlesztők, akik alapvető kódot írnak vagy kisebb hibákat javítanak. Tekintettel arra, hogy ezek a feladatok történelmileg nagy keresletnek örvendtek, és minimális tapasztalattal is el lehetett őket kezdeni, valószínű, hogy a közeljövőben ezeket a kezdő szintű pozíciókat 100%-ban mesterséges intelligencia fogja ellátni. Ez a változás tükrözi a szülők aggodalmát, akik jogosan kérdezik maguktól, hogy gyermekeik milyen szakmát válasszanak, hogy a jövőben sikeresek legyenek.
A mesterséges intelligencia fejlődésének hatása a munkaerőpiacra azonban nem csupán aggodalomra ad okot, hanem új lehetőségeket is kínálhat a tapasztalt szakemberek és a kezdők számára egyaránt.
A kezdő munkavállalók általában nem rendelkeznek teljes körű ismeretekkel a feladatok szerkezetéről és fontosságáról, ezért hajlamosak a lényegtelen információk tanulmányozására is, ami csökkenti a munka hatékonyságát. A tapasztalt munkavállalók ezzel szemben képesek a bizonytalan információkat kikövetkeztetni, és csak a lényeges részeket ellenőrizni, így jobban tudnak koncentrálni a legfontosabb feladatokra. Ez azt jelenti, hogy a kezdő munkavállalóknak több lehetőségük lesz a mesterséges intelligencia funkcióinak felhasználására, hogy gyorsabban elérjék a tapasztalt munkavállalók szintjét.
A kezdő munkavállalók a ChatGPT-hez hasonló mesterséges intelligencia eszközök használatával felgyorsíthatják a tanulási folyamatot. Mélyreható kérdéseket tehetnek fel a projekt eredményével kapcsolatban, és szimulálhatják a projekt teljes folyamatát, így gyorsan szerezhetnek olyan ismereteket, amelyekre egyébként hónapok vagy évek tapasztalata lenne szükség. A tapasztalt munkavállalók esetében a mesterséges intelligencia csökkenti a rutinjellegű és ismétlődő feladatok terhét, így több idejük lesz a komplex és értékes, lényegi feladatokra koncentrálni. Ez a változás nemcsak a termelékenység növeléséhez járul hozzá, hanem segít fejleszteni a mesterséges intelligenciával nem helyettesíthető területeken szerzett szakértelmet is.
Abban az időszakban, amikor a mesterséges intelligencia széles körű bevezetése előtt állunk, a munkaerőpiac változásaira való felkészülés kihívást és lehetőséget egyaránt jelent. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos jövőbeli munkahelyekkel kapcsolatban leggyakrabban a „helyettesítés” és az „innováció” kulcsszavak merülnek fel. Természetesen a jövőbeli változások konkrét szintjét nem lehet előre jelezni. Azonban egyénileg a változásokkal való lépéstartás során sokkal jobb, ha nem a mesterséges intelligencia által okozott munkahelyvesztés félelmére koncentrálunk, hanem arra, hogy hogyan lehet felgyorsítani a meglévő szakmai fejlődési folyamatot.
Hivatkozások
Hozzászólások0