"Tudjuk, hogy az emberiség elhatározhatja, hogy minden csimpánzt megvadászik és megöl.
Elon Musk a Fox Newsnak adott, múlt héten szerdán közzétett interjújában említette a TruthGPT (IgazságGPT) nevű, az igazságot kereső mesterséges intelligencia fejlesztési tervét, és az emberre vonatkozó jövőbeli aggályait a csimpánzok példáján keresztül közvetítette a közönségnek, ami eddig még soha nem volt ilyen érthető. Ez a fajta megfogalmazás annál is valóságosabbá válik, ha figyelembe vesszük, hogy 2016-ban alapított idegtudományi startupja, a Neuralink folyamatosan majmok agyába ültetett számítógépes chipeket, ami amellett, hogy rendkívül nagy fájdalmat okozott, a majmok halálához is vezetett, ami állatkínzás-vitát és bírálatokat váltott ki.
Egy majom Neuralinkkel (idegrendszeri implantátum) a fejében. The Verge
A TruthGPT elnevezésből, ahogy a neve is mutatja, egyértelmű a ChatGPT-vel való technológiai kapcsolata, így a Google Bardja és az OpenAI ChatGPT-je mellett egy harmadik lehetőségként még a tervezés kezdeti szakaszában van. Azonban az új mesterséges intelligencia fejlesztésének indokoltsága, azaz hogy egy olyan mesterséges intelligenciát hozzunk létre, amely törekszik az univerzum lényegének megértésére, és hogy egy ilyen mesterséges intelligencia kevésbé valószínűsíthető, hogy kiirtsa az emberiséget, amely az univerzum egyik érdekes része, meggyőző érvnek tűnik. Mert Elon Musk legnagyobb félelme a mesterséges intelligencia veszélyeivel kapcsolatban a civilizáció potenciális megsemmisítése.
Ugyanezen a napon, múlt héten szerdán, a CBS-nek adott interjújában Sundar Pichai, a Google vezérigazgatója kijelentette, hogy minden vállalat minden terméke érzékelni fogja a mesterséges intelligencia gyors fejlődését, és figyelmeztetett, hogy a társadalomnak fel kell készülnie a technológia eddigi fejlődésére. De elismerte, hogy a Google nem érti teljesen, hogy a mesterséges intelligencia hogyan hoz létre bizonyos válaszokat, és amikor a műsorvezető megkérdezte, hogy hogyan engedték szabadjára a mesterséges intelligenciát ilyen állapotban, így válaszolt: "Nem értjük teljesen, hogy az emberi elme hogyan működik."
Paul Crutzen, holland légkörkémikus, aki felfedezte az ózonréteg lyukat, és ezért kapott Nobel-díjat, 2000. februárjában, Mexikóban tartott egy nemzetközi környezeti konferencián kijelentette, hogy most már az antropocén korban élünk. Az antropocén az emberi tevékenység által létrehozott geológiai korszak, amelyet a légkör változásai alapján határoztak meg, és az ipari forradalommal kezdődően az emberiség jelentős hatással volt a Föld környezetére. Az emberi civilizáció fejlődése során a Föld környezetének megsemmisítésére vagy más fajok túlélésének meghatározására való képesség az emberi intelligenciából származik. De most megjelent a mesterséges intelligencia (MI), és egy olyan helyzetben vagyunk, hogy ezt az ismeretlen és potenciálisan legveszélyesebb lényt a társadalomba dobjuk, anélkül, hogy bármilyen tapasztalatunk lenne vele kapcsolatban.
Ezzel szemben Sam Altman, az OpenAI vezetője, múlt hónap 26-án, Rex Friedman kutató podcastjában elmondta, hogy céljuk a jelenlegi szintnél fejlettebb általános célú mesterséges intelligencia (AGI) létrehozása a lehető legrövidebb időn belül. Mivel az MI szuperintelligenciává válása hirtelen és gyorsan bekövetkezhet, úgy véli, hogy a legjobb az emberiség számára, ha gyorsan létrehozunk egy olyan AGI-t, amely egy lépéssel fejlettebb a jelenlegi MI-nél, és a szuperintelligenciához vezető hosszú idő alatt emberbarát MI-t hozunk létre.
A világban jelenleg zajló mesterséges intelligencia-háborúban a legtöbbször említett három személy közös érdeklődést mutat az ember és a mesterséges intelligencia együttélésének témája iránt. De nem szabad elfelejtenünk, hogy történeteik végső célja egy olyan számítógépes rendszer, vagyis egy mesterséges intelligencia létrehozása, amely bizonyos viselkedéseket produkál. Ez az innovatív modell könyörtelenül gép- és adatközpontú, és a régi világban fontos személyek egyre inkább a gépek és az adatok igényeinek kielégítését célzó viselkedési bemenetek szolgáltatóiként írhatók le. Emiatt ironikus módon egyre fontosabbá válik, hogy Musk által említett igazsággal kapcsolatos aggodalmak és viták ismét az emberiségre irányuljanak. Milyen kritériumok és módszerek segíthetik azokat, akik a megszűnő foglalkozásokhoz tartoznak, hogy megerősítsék és aktívabban kamatoztassák önállóságukat? Vajon az ember továbbra is az a személy, aki értelmet ad a tapasztalatainak? Milyen intézményi eszközök és közösségek segíthetnek nekünk abban, hogy ne felejtsük el ezt a felismerést? Ezekről a kérdésekről is beszélni kell.
A márkaépítés (branding) kijelenti a célközönségnek, hogy ugyanazon az úton haladunk velük. Lehet, hogy most háromféle, az emberi faj fennmaradását alapul vevő MI-algoritmus márkaépítési kísérletét látjuk. Musk "az univerzumra való áttérés" az emberiség megőrzése érdekében, Pichai "a társadalmi alkalmazkodás a hamis és álhírek korában" és Altman "az emberbarát MI fejlesztési ütemterve" közül melyik algoritmust részesítenéd előnyben?
*Ez a cikk a 2023. április 24-i Elektronikai Újság névjegyes rovata cikke alapján készült.
Hivatkozások
Hozzászólások0