„Nagyon hosszú utat fogunk megtenni.”
Jim Farley, a Ford globális autóipari vállalat vezérigazgatója a 2022. októberi, közel 1 milliárd dolláros befektetéssel futó „Argo AI” bezárásáról szóló döntést követően így fogalmazott a teljes önvezető járműipar helyzetéről. Az Argo AI egy vezető és elismert cég volt, amely a robotok nyilvános utakon való tesztelésének biztonságos megközelítéseként szerzett hírnevet az Egyesült Államokban és Németországban legalább 8 városban végzett veszélyes projektjeinek köszönhetően, ezért a 2000 alkalmazott hirtelen elbocsátása még sokkolóbb hír volt.
A Ford úgy döntött, hogy ezen mérnökök és technikusok egy részét visszahívja, és a 2-es és 3-as szintű automatizált „vezetősegéd” funkciókra koncentráló, egyértelműbb technológiai stratégiára összpontosít. A céljuk, hogy a jelenlegi autós vásárlóknak értékesíthető technológiát fejlesszenek ki, és ezzel egyidőben „a fogyasztók és a társadalom fokozatosabb felkészüléséig a lépcsőzetes önvezető technológiára való átállás stratégiájának végrehajtásátis megvalósítják, ami a legjobb választásnak bizonyult a vállalat jövőbeli teljesítményének és a befektetők aggodalmainak enyhítésére.
Ezen túlmenően felmerültek kételyek az iparág önvezető technológiájának jogszerűségével kapcsolatban is. A Tesla jelenleg is arra ösztönzi a vezetőket, hogy tartsák a kezük a kormányon, ugyanakkor népszerűsíti a „teljes önvezetés” funkciónak nevezett frissítést, ami miatt az amerikai igazságügyi minisztérium büntetőeljárást indított. Az a jelenség, hogy a felhasználók megosztják egymással a tippet, miszerint egy vizes palackot a kormányra helyezve el lehet aludni az FSD funkció használata közben, tovább erősíti az igazságügyi minisztérium aggodalmait.
Az emberek számára az önvezető autó azt jelenti, hogy a vezetésből való szabadság után mit tehetnek. Ez egyértelműen olyan terület, amelyet a jelenlegi technológia még nem ért el. Ezért a jövőbeli iparági kérdések fókuszában nem a rendszer technikai tökéletesítése, hanem „az emberi megértésállhat. Vagyis az automatizálás jelentése nem egyszerűen az emberi szerep áthelyezése a gép szerepére, hanem a teljes tevékenység finom átalakítása, és ezáltal a vezetés jelentésének megváltoztatása azok számára, akik részt vesznek vagy kölcsönhatásba lépnek vele.
Természetesen a technológia fejlődése mindig is a fejlődés és a valóság szükségletei közötti ütközésben zajlik. A társadalom és a jogrendszer mindig egy lépéssel a technológia mögött marad. A mérnökök nap mint nap ezzel a problémával szembesülnek. De éppen ezért a technológiai befektetések előtt fel kell tenni a következő kérdést: „Szóval miért is van erre a technológiára szükség?
Az oregon állambeli Beavertonban székhellyel rendelkező Transportation Technology Services (TTS) egy Personal Signal Assistant nevű terméket fejlesztett ki, amely egy olyan platform, amely lehetővé teszi az autók számára, hogy kommunikáljanak a közlekedési lámpákkal. Ez a rendszer jelenleg 26 észak-amerikai nagyvárosban és két európai városban működik, és jelentősen csökkentette a vezetők stresszét azáltal, hogy lehetővé teszi számukra, hogy lássák a piros és zöld lámpákig hátralévő időt.
Thomas Bauer, a TTS vezérigazgatója, aki az Audival, a Lamborghinnival, a Bentleyvel és néhány más vállalati ügyféllel együttműködik, elmondta, hogy a termékük nagyon hatékonyan javítja a vezetők élményét mind az önvezető technológia elterjedése előtt, mind azután. De ennek ellenére „a technológiájuk továbbra sem zárja ki a vezető jelenlétét és szerepét, ezért nehezen kelti fel a befektetők érdeklődését – mondja.
A jelenlegi teljes önvezető technológiába történő beruházások vajon biztosítják-e a vezetők által várt autonómiát? Mivel számolnak a felhasználók, mint önkéntes tesztelők, a technológia tökéletesítése közben? Ha a teljes önvezető technológia valóra válik, valóban igazolható lesz, hogy az emberek ezt akarták?
Ha a Google-ben a mesterséges intelligenciával, blokklánccal, metaverzummal stb. kapcsolatos technológiák keresési kifejezéseit adjuk meg, meglehetősen hasonló képhalmazokat kapunk. Bizonyos értelemben ez annak a jele, hogy a sok vállalat, amely ezeket a technológiákat fejleszti, valóban zavartban van, hogy a legjelentősebb módon hogyan lehetne ezeket a technológiákat alkalmazni. Ilyen helyzetben egy megfigyelésen alapuló megközelítés, amely mentes a meglévő feltételezésektől, és az emberi lét szempontjából valóban fontos dolgok egészét tekinti, a megoldandó valódi problémákat, valamint az érthető jelenségeket hatékonyabb lehet.
„Hogyan alakíthat ki az önvezető autó segítő kapcsolatot a vezetővel?” A ReD Associates, a jelenségeken alapuló problémamegoldást kínáló tanácsadó cég 2019-ben a fenti kérdésre adott válaszként három általános elvet fogalmazott meg, amelyekre az iparágnak érdemes odafigyelnie.
Először is nem kell minden feladatot automatizálni. Az emberek a stratégiai, identitással kapcsolatos feladatokban a legfontosabbnak a saját szerepvállalásukat tartják. Például a technológia inkább a parkolóhely megtalálásában segíthet, mintsem egy szórakoztató családi utazás megszervezésében, a vidám apa szerepének kiváltásával.
Másodszor az automatizálásnak mindig is biztosítania kell az emberek számára a helyzet teljes áttekintésének és ellenőrzésének érzését. A Tesla teljes önvezető funkcióját kipróbáló vezetők egyaránt tapasztalják az újdonság varázsát és a kormányba kapaszkodás állandó feszültségét.
A Kempteni Alkalmazott Tudományok Egyetemének 2018-ban közzétett kutatása szerint az önvezető járművekkel való utazás több stresszt okoz a vezetőknek és az utasoknak, mint a hagyományos autókkal való utazás. Ennek fő oka a gépnek átadott vezérlés szokatlan érzése a nagy sebességű járművek esetén, valamint az, hogy a rendszernek bizonyos esetekben még mindig hajlamos a hibázásra. Ez a vezérlés elvesztésével kapcsolatos szorongás, amely összefügg a repülésben tapasztalható módus-összekeveredéssel (mode confusion), azaz az automatikus és a kézi üzemmód közötti zavarral, hajlamos az ember negatív reakcióját kiváltani az automatizálásra.
Harmadszor az automatizált rendszer interfészének egyértelműen meg kell határoznia a funkciók határait. Az Alexával, a Sirivel vagy a fedélzeti navigációs rendszerrel gyakran hajlamosak az emberek kiabálni vagy figyelmen kívül hagyni a jelzéseiket. Az antropomorf interfész zavart okozhat a technológia képességeinek és korlátainak megértésében, ezért az emberek hajlamosak olyan, korlátozott, de egyértelmű utasításokat adni a rendszernek, mint egy kiképzett kutyának, akinek a képességeit és szokásait ismerik.
Az autóban eltöltött idő, amikor nincs szükség vezetésre, kétségkívül teljesen újfajta élményt kínál majd az embereknek. Az ülések elrendezésének nem feltétlenül kell előre irányulnia, ami forradalmi beruházásokat eredményezhet az autóipari gyártási folyamatokban, vagy az autóipari vállalatok heves versenyt folytathatnak az OTT vállalatokkal a járművekben nyújtott média tartalomért.
Ugyanakkor azt is megállapítottuk, hogy az önvezető autók optimista ígérete, miszerint varázsütésre megoldja a világszerte évente több mint 1,3 millió közúti halálesetet okozó problémát, nem valósul meg. Éppen ezért az önvezető technológia jelenlegi és jövőbeli fejlesztésének legfontosabb témája továbbra is a „vezetőbarát autó” marad, nem pedig az „autó, amely helyettesíti a vezetőt”.
*Ez a cikk a 2022. december 13-i Elektronikai Újság névjegyes rovataoldalon megjelent cikk eredeti változata.
Hivatkozások
Hozzászólások0