Feltétel: A halál közeledtével a megbánás is érkezik
A megbánás előtt hálásak legyünk.
Szituáció: Meghalni vágyom, de anya üzenetet küldött
Egy közösségi médiában közzétett bejegyzés volt. Nem ismertem a szerzőt, de régóta küzdött depresszióval, és most már egy kicsit könnyebbségre vágyott. Aztán: „Lányom, ma milyen szép az idő.” Életbevágó költségekre küldött pénzt anya. A szövegben a kételkedés volt a lényeg.
„Ha meghalok, anya nagyon szomorú lesz?”
Sok hozzászólás volt, de nekem csak egy elfojtott sóhaj volt.
Jelenség: Ha a gyermek teste beteg, a szülők bűntudatával tér vissza.
Apai ágon sok a rákos haláleset a családban. Közülük is sok a 40-50-es éveiben elhunyt unokatestvér. Éppen dolgoztak, családfők voltak, és egy 15 évnél tovább működő cégnél végre elismerést kaptak, aztán mintha hazugság lett volna, 56 év alatt egymás után elmentek.
"Ha még 5 évig élhetnék, semmi másra nem vágynék."
Egyik unokatestvér halála előtt néhány nappal elmentem hozzá, és ezt a mondatot ismételgette nekem.
És néhány évvel később a testvérek közül a legidősebb is rákban halt meg.
Két fiát elvesztő nagyapám akkor 90 éves volt. Magas, jóképű volt, és a faluban a tanulmányi eredményei miatt híres volt. Újságíróként dolgozott, de a hatalomváltás miatt elvesztette az összes lehetőségét, és egész életében gazdálkodott. De a nagyapámmal eltöltött minden időből, azon a napon, a nagyobbik fiam temetésén láttam a tekintetét, az a tekintet ma is él bennem.
Elképesztő volt.
Nem a gyászszobában, hanem a folyosón, egy szürke, fémből készült széken ült, és az arcán semmi nem volt.
Féltünk. Vajon ha véletlenül én halnék meg előbb balesetben, akkor apám és anyám arca ilyen lesz-e?
Keményen edzettem súlyzókkal, és túl nagy súlyokkal edzettem, és leszakadt a hátamat, Okxu állomás közelében lévő kórházban diagnosztizálták, és amikor hazaértem, anya a metrót várva elsírta magát.
A testem már nem az enyém. Ha a gyermek teste beteg, a szülők bűntudatával tér vissza. Ez a gondolat hat hónapig, amíg feküdtem, szúrta a szívemet.
Én, aki nem vagyok szülő, hogyan tudnám megérteni a szülők érzéseit? Csak a szüleim reakciójából próbálok következtetni. Vajon a korai halál miatt a reménytelen élet végén minden nap szembenézni a gyermek halálával a szülők számára nem a legrosszabb szituáció?
Gondolat: Az elmentért és a megmaradtáért való döntés a jelenben van.
Az „Igen, hamarosan meghalok” című dráma utolsó epizódjában az öngyilkos főszereplő anyja testében születik újjá. A korábbi reinkarnációkkal ellentétben, amelyek különböző eseményekben és balesetekben haltak meg, a főszereplő anyja testében él az öregedés miatti halál pillanatáig. Az anya fájdalmas pillanata a hegy csúcsán, amikor fájó térdével felmászik. Mert rájön, hogy teljesítenie kell anyja kérését, hogy éljen tovább.
Biztos, hogy az élet nem könnyű. A vágyak változásra késztetnek, és a változások megvalósítása érdekében reményt és cselekvést kell mutatnunk, ami kudarcokhoz vezethet. Ha a vágyak eltűnnek, az élet értelme is fokozatosan csökken. Mindezen folyamatok során egyedül lenni félelmetes, és a szeretteinkkel eltöltött idő, ami korábban jelentőségteljes volt, fokozatosan eltűnik. Egyszerűen csak élünk.
Térjünk vissza a közösségi médiában posztolóhoz. Úgy tűnik, hogy a külső emberek nem tudnak segíteni. A vér szerinti kapcsolatok, amelyeket az idő formált, a döntés valódi jelentését csak a távozó és a megmaradó felei tudják meghatározni.
Vannak idők, amikor az élet terhesnek tűnik. És néha elgondolkodunk az élet értelmén.
Ebben az esetben a döntésem az lett: „Éljek tovább”. Addig, amíg a szüleim el nem mennek, és amíg a halottak napját is megünnepeljük, addig éljek tovább. Aztán lehet, hogy új, értelmes kapcsolatok lesznek, és talán váratlan okokból az élet gazdagabbá válik. Először is ma magamnak készítek egy csésze kávét, és elviszem anyát a templomba. És a kis pillanatokra koncentrálok. Ez a gondolat a tetteimben is megnyilvánul.
És remélem, hogy lesz egy pillanat, amikor megnyugszom, és azt mondom: „Hát igen, én sok szeretetben éltem.”
Kik azok, akik most mosolyt csalnak az arcomra? Kik azok, akik természetes módon a közelemben vannak? Milyen mosolyt adhatok nekik?
Szép időjárású vasárnaphoz méltó gondolat. Javaslom, hogy ma döntsön a boldogság mellett.
Hozzászólások0