Az amerikai kormány a múlt hónap végén hivatalossá tettea TikTok minden szövetségi kormányzati eszközről és rendszeréről való eltávolítására vonatkozó intézkedést.
Az Európai Unió és Kanada is követi ezt a döntést, amelynek alapja a TikTok kifinomult felhasználói adatgyűjtési módja és a kínai kormány vállalati adatokhoz való hozzáférési joga. A TikTokkal kapcsolatos adatvédelmi aggályok már 2-3 éve ismertek a felhasználók körében, olyan kulcsszavakkal, mint a TikTok törlése a YouTube-on vagy a Google keresésben, illetve a TikTok sütik beállításainak elutasítása. A múlt hónapban Franciaország nehezítette meg az összes süti elutasítását, és az 5 millió eurós bírság, amelyet a TikTok brit és ír részlegeire szabtak ki, az ilyen adatgyűjtési és -hasznosítási aggályok egy nagyon konkrét és ellenzéki intézkedését jelenti.
A TikTok azonban a tavalyi évben közel 10 milliárd dolláros hirdetési bevételre tett szert, és a felhasználók fejenkénti tartózkodási ideje is a legnagyobb a többi platformhoz képest, és az alkalmazáson belüli fizetésekben is 7 egymást követő negyedévben növekedést mutat.
Ezért nehéz azt állítani, hogy a TikTok növekedése pusztán a platform vonzerejének köszönhető. Inkább a felhasználók digitális adatvédelmi hozzáállásának jelenlegi bizonytalanságát tükrözi ez a jelenség.
Az adatvédelem az egyén számára azt jelenti, hogy képes ellenőrizni, hogy ki, miért és milyen eszközökkel férhet hozzá az adataihoz. Ha a valóságban egy sapkával vagy egy laptop fóliával egyszerűen és egyértelműen megvédhetjük az adatvédelmünket, akkor mi a helyzet a digitális világban? Az emberek felháborodnak a vállalatok túlzott helymeghatározási gyakorlatáról szóló cikkeken, de nem változtatják meg az iPhone beállításait. Lehet, hogy csupán a társadalmi nyomásnak engedelmeskednek, amely arra kéri őket, hogy mondják el, hogy érdeklődnek, és kompromisszumos hozzáállást tanúsítanak, hogy továbbra is használhassák azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyekben ez a technológia alkalmazásra kerül. Ez pedig a társadalomtudósok által "viselkedés-szándék eltérésnek" nevezett jelenség tankönyvi példájának tűnik.
A digitális adatvédelem sok ember számára hihetetlenül nehéz megérteni, hogy mi is az. Hányan nézik meg a látogatott webhelyek alján található adatvédelmi szabályzatot? A New York Times 150 vállalat adatvédelmi szabályzatának átnézése után "érthetetlen katasztrófának" nevezte azokat, és néhányuk a Kant által írt "A tiszta ész kritikája" című műnél is összetettebbnek bizonyult.
Az emberek számára a digitális adatvédelem eddig nagyrészt elméleti kérdés volt. Félelmet éreznek, amikor másokról hallanak, akiket "feltörtek", és engedélyük nélkül közzétették a képeiket az interneten, vagy akik a célzott hirdetések áldozatai lettek, és tapasztalják, hogy a felugró ablakok, a spam hívások és más célzott hirdetések kellemetlenségeket okoznak az életükben.
De fokozatosan ez a folyamatos, mások szándékának célpontjává válás érzése ösztönzi az embereket, hogy szigorúbb hozzáállást tanúsítsanak a vállalatok és a saját érdekeik között, ami egy "kapcsolatfelvétel megszakítása" kultúrát eredményez. Az Apple már üzleti lehetőségként kezelte ezt, és az App Store-ban, a saját ökoszisztémájában lehetőséget biztosított a felhasználóknak, hogy eldöntsék, hogy a hagyományos digitális hirdetési platformok hozzáférhetnek-e a felhasználói adataikhoz, ezzel szimbolikusan hangsúlyozva a felhasználóközpontú digitális adatvédelmet.
Hogyan tudják tehát a vállalatok a felhasználók ilyen potenciális igényeit a jövőben stratégiai lehetőségekkel összekapcsolni?
Először is, az egyszerűség biztonságérzetet nyújt. Az adatvédelemmel kapcsolatos félelem a homályos szándékokból és a bonyolult kapcsolódó szabályzatokból fakad. Az emberek akkor kezdenek aggódni, ha nem tudják, hogy a személyes adataik milyen hatókörben használatosak. A hosszú szövegekből álló szabályzatok pedig nem úgy tűnnek, mintha magyaráznának, hanem inkább úgy, mintha a vállalat védelmére lettek volna írva. Az embereknek inkább rövid, egyszerű mondatokra van szükségük, amelyek megmutatják nekik, hogy a vállalat technológiája mit tud és mit nem.
Másodszor, könnyen végrehajtható útmutatást kell biztosítani. A fizikai világban az adatvédelem intuitív és kézzelfogható. Könnyen szabályozható ruhák, maszkok, függönyök segítségével. A digitális térben is hasonlóképpen kell érezni az adatvédelmet, és ehhez a kis, egyszerű, de szimbolikus cselekvési lehetőségek biztosításával kell kezdeni. Sokan még mindig ragasztószalaggal takarják el a laptop kameráját. A Snapchat már 2016-ban megkülönböztette magát a My Eyes Only funkcióval, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy megtegyék a saját adatvédelmi intézkedéseiket. Az adatvédelem lényege az, hogy látható legyen a felületen, és a mindennapi, intuitív interakciókban szabályozható legyen.
Az adatvédelem intuitív és konkrét módon történő megvalósítására irányuló stratégia nem szabad, hogy üressé váljon.
*Ez a cikk a 2023. március 14-i Elektronikai Újság névjegyes rovatban megjelent cikk eredeti szövege.
Hivatkozások
Hozzászólások0