- A Szerelem Villamosa 2. és a szervezeti kultúra: A megfigyelés ereje - 1
- A Szerelem Villamosa 2. (환승연애2) segítségével megvizsgáljuk a szervezeti kultúrát, elemezzük az ideális elképzelések és a valóság közötti különbségeket, és hangsúlyozzuk a kultúra meghatározása helyett a megfigyelő szemlélet fontosságát.
Az 1. rész folytatásaként...
Nem a 'külső', hanem a 'belső' megfigyelése
Sokan beszélnek a szervezeti kultúra fejlesztéséről, megváltoztatásáról és innovációjáról. A legtöbb vállalat azonban tapasztalt tanácsadók meghívásával közelíti meg a problémát, külső példákat használ referenciaként, és mintha létezne egy mintaválasz, úgy próbálkozik a részleges megoldásokkal. Fontos azonban megjegyezni, hogy a vállalaton belüli munkaterület, ahol a munkavállalók egymással kommunikálnak és közös célok elérése érdekében tevékenykednek, a jelenlegi szervezeti kultúra megértésének és annak felmérésének kiindulópontja, hogy milyen változásokat és hogyan lehet megvalósítani.
Az antropológusok a kultúrát alkotó főbb elemek között tartják számon
- A tér szöveges formában
- A tagok közötti benyomásmenedzsment (Impression management)
- Cselekedetek, konfliktusok
- Szertartásos cselekedetek és szimbólumok.
Azaz, a kultúrát minden olyan szimbolikus kifejezésként definiálják, amely a kommunikációhoz kapcsolódik.
A tér és a helyszín alapján a benne lévő tagok kölcsönös viszonyuk szerint, különböző cselekedetekkel hangolják össze a csoportjukon belüli társadalmi szerepüket, ami egy folyamatos, soha véget nem érő folyamatnak tekinthető. Ennek az értelmezésnek az egyik legegyszerűbben megfigyelhető példája a nemrégiben népszerűvé vált 'Szerelmi Játék 2. évad' sorozat.
A poszter a műsorban szereplő 10 csinos fiatalember és -nő rendezett elrendezésben látható, a kamerába mosolyogva. (Ahogy a korábban említett 'betegközpontú' megközelítésű ideális szervezeti kultúra megfogalmazásai is). Ám a már szakított szerelmespárok együtt való szereplése miatt a párjukkal egy helyiségben tartózkodva olyan érzelmi interakciókat élnek át, amelyeket korábban nem tapasztaltak, ezáltal szorongást, izgalmat és konfliktusokat teremtenek maguknak és másoknak is. (Ahogyan a valós munkahelyeken a különböző értékek alapján kialakult al-kultúrák között konfliktusok is kialakulhatnak).
A nézők a ház minden részét kitöltő kamerákon keresztül valós időben követhetik a résztvevők közötti változásokat, és ebből a megfigyelésből saját értelmezést alakítanak ki az egyes helyzetekről, illetve a kapcsolatok alakulásáról.
Ezen felül a figyelemfelkeltő új szerelemmel viselt 'karpánt'ra szegezett tekintet, a volt barátnő 'én eleve felelőtlen vagyok' típusú önigazolása és a volt barát 'apuka' szerepbe való beleélése, amivel megpróbálja megváltoztatni a volt barátnőjét, olyan jeleket mutatnak, amelyek a szervezeti kultúra megfejtéséhez szükségesek, a szimbólumok és a kapcsolatok elemzése szempontjából is, ami meglepő lehet.
Mi történne, ha egy olyan vállalati vezető, aki a szervezeti kultúra és a vezetés fejlesztésével foglalkozik, a műsor nézőihez hasonlóan a figyelmét és a mércéjét a belső környezetre fordítaná, és megfigyelni kezdené a változásokat?
A szervezeti kultúra nem arról szól, hogy 'mit tudok tenni', hanem hogy 'mit kell tennem'
A megfigyelés azt jelenti, hogy folyamatosan tudatában vagyunk annak, hogy a saját felfogásunk és az abból fakadó döntéseink mindig hiányosak lehetnek, vagyis a megfigyelő maga is kihívást jelent önmagának.Amikor a vezető ilyen hozzáállással bánik a beosztottaival, és maga is felfedezi, hogy mit kell tennie vezetőként, a beosztottak is kérdéseket tesznek fel a saját szerepükről, és elvégzik a szükséges feladatokat.
Próbálja ki ma! Nézze meg, hogy a munkaterületén létező belső kultúrák közötti ütközéseket melyik 'első szék' vagy 'karpánt' jelzi.
Ervin Goffman, A mindennapi életben a személyiség bemutatása.
Margert Heffernan, "Merjünk egyet nem érteni."
Henrietta Moore, Tér, szöveg és nem.
Hozzászólások0