Beszélgessünk a teraszon?

A maszkot viselő szándéka egyértelműnek tűnt.

Egy olyan kávézót kerestünk fel, amely az einszpanner és a tejszín kombinációjából készült jellegzetes kávéjáról híres, de manapság már nyugtalanítónak érzem, hogy bent tartózkodjak. A régi stílusú függönyök és a közöttük beszűrődő meleg napfény értelmét vesztette ebben a pillanatban.

A szemünk előtt álló interjúalanyt, bár először találkoztunk vele, nem tudtuk kézfogással köszönteni. A kínos fejbiccentés és a szóba elegyedés előtti légzésmegállás, valamint a partnerünk arckifejezésének bizonytalansága – akkoriban kétségtelenül zavarban voltunk.

Amikor találkoztunk valakivel, öntudatlanul működött a távolságtartás, a közvetlenséget kifejező egyszerű érintés tilalma, és ezáltal a kapcsolatépítés egész folyamata olyan volt, mintha egy félig összedőlt falat néznénk, amelybe valami újat kell betöltenünk.

Az emberi lépték (human scale)

Az emberi test méretének figyelembevételével a terek tervezéséhez használt fogalom, amely arról is ismert, hogy az elméleti keretrendszere hogyan vezérli a térbeli horizontunkat. Ha egy épület túl magas vagy egy út túl széles, akkor kicsinek érezzük magunkat. Ha az utca forgalmas és zsúfolt, akkor úgy érezzük, hogy emberként kapcsolódunk egymáshoz. Ennek azért van jelentősége, mert segít megkülönböztetni azokat a dolgokat, amelyek kapcsolódnak hozzánk emberként, azaz amelyek felkeltik a figyelmünket, és azokat, amelyek nem.

A jelenlegi koronavírus-járvány ilyen módon vezetett az emberi távolság, a megszokott terek méretének és jelentésének újragondolásához.

Világszerte rövid idő alatt megváltoztatta az utazási távolságunkat, és arra kényszerített bennünket, hogy tapasztaljuk meg az állam szabályozó szerepét, amely közelebb került a mindennapi életünkhöz, mint korábban. Nem tudjuk, hogy ez a változás meddig tart, és vajon az életünkben tartós változás tengelyévé válik-e. De egy dolog biztos:Az emberek gyorsan alkalmazkodnak a változásokhoz, és ha a változás lehetséges szinten van, és kényelmesebbnek érzik, mint korábban, akkor nagyobb valószínűséggel válik szokássá..

Hogyan kell tehát a vállalatoknak tekinteniük a térrel kapcsolatos megváltozott szemléletmódot és az emberi távolsággal kapcsolatos tapasztalatok változását? Milyen jelentése van ennek a márka iránti közelségérzet kialakításában, és milyen hatással lesz a kapcsolatfelvételre? Úgy gondolom, hogy ez egyre fontosabb kérdés lesz, ahogy egyre több márka fektet be a digitális marketingcsatornákba és az e-kereskedelembe.

A kávézó belseje továbbra is gyönyörű lesz. De mi, akik benne vagyunk, nem érezzük magunkat kényelmesen.

Milyen távolságban érezzük magunkat kényelmesen? Vajon fel kell-e adnunk a fizikai térben való egymás mellett élésből fakadó érzelmi kötődést?

Hogyan tudunk a megváltozott távolságérzet alapján digitális élményekkel fizikai érzékelést és közelséget nyújtani az ügyfeleknek?

Úgy tűnik, hogy a jelenleg gyakran emlegetett kontaktusmentes marketing (untact marketing) térnyerése és a videokonferenciák előnyeiről szóló cikkek nem elegendőek, ezért írtam ezt. Remélem, hogy a technológiai viták előtt újradefiniálhatjuk ezt az emberi léptéket a mai emberekre szabva.