Ez egy AI által fordított bejegyzés.
Kérdések az AI-val együtt felnövő generáció számára
- Írás nyelve: Koreai
- •
-
Referencia ország: Minden ország
- •
- Informatika
0000-00-00 00:00:00
Válasszon nyelvet
A durumis AI által összefoglalt szöveg
- Sam Altman a 2023. májusi konferencián rámutatott a fiatal vállalkozók hiányára, és ezzel kapcsolatban a Szilícium-völgy változásait említette meg, ami a Z-generáció kockázatkerülési hajlandóságával és az okostelefon-függőséggel kapcsolatos állításokat von maga után.
- Különösen az okostelefonokat jelölik meg a Z-generáció mentális egészségi állapotának romlásának és az élet értelmének megtalálásának nehézségeinek okaként, a közösségi média hálózati hatása pedig fokozza a függőséget.
- A Z-generációt követő generáció a ChatGPT-hez hasonló mesterséges intelligencia-technológiák kölcsönhatásainak tapasztalatait fogja megszerezni, ami felveti az ember és a mesterséges intelligencia közötti kapcsolat és az etikai problémák új gondolatait.
"Valami nagyon rosszul ment."
A 2023. májusi Sohn befektetési konferencián az OpenAI alapítója, Sam Altman, a Stripe alapítója, Patrick Collisonnal folytatott interjújában rámutatott arra, hogy az 1970-es évek óta először nincs 30 év alatti kiemelkedő vállalkozó a Szilícium-völgyben. Szó szerint a fiatalságáról híres Szilícium-völgyi iparban hirtelen eltűntek a 20-as éveikben lévő vállalkozók, ami zavarba ejtő. Figyelembe véve, hogy a Facebook alapítója, Mark Zuckerberg, a Szilícium-völgyi startup mítoszává vált, 2007-ben egy stanfordi előadásában azt állította, hogy "a fiatalabb emberek intelligensebbek", bár ezt a kijelentést ellentmondásosnak tartották, a világ évtizedek óta elismeri, hogy a fiatalság a Szilícium-völgyi vállalati kultúra egyik fő eleme, ezért Sam Altman megjegyzése meglehetősen jelentősnek hangzik.
Érdekes módon ezt a jelenséget Jonathan Haidt, társadalmi pszichológus és a New York-i Egyetem professzora a Z generáció jellemzőiként fogja fel, akik félénkebbek, kockázatkerülők és kevésbé ambiciózusak. Új, "Szorongó generáció" című könyvében azt állítja, hogy az okostelefonok a Z generáció gyermekkorának legellenségesebb elemei voltak. Azt állítja, hogy a 2010-es évek elején, amikor az okostelefonok elterjedtek és egyre inkább a gyerekek kezébe kerültek, a 20-as éveik végéhez közeledő Z generáció egyik általános jellemzője a mentális egészség romlása és a lét értelmének megtalálásával való nehézség, ami az egyik fő oka.
Általánosságban elmondható, hogy a társadalmunkban a Meta által üzemeltetett Instagramot, a TikTocot és más közösségi média vállalatokat most már össze lehet hasonlítani a dohánygyárakkal. Mindkét iparág káros termékeket értékesít a fiataloknak, és a termékváltoztatásokra összpontosít, hogy maximalizálják az ügyfélmegtartást, azaz a függőséget. A dohányzással ellentétben, amelyet a fiatalok szabadon választhatnak, hogy ne tegyenek, a közösségi média sokkal korábbi korban és kifinomultabb módon gyakorol nyomást a nem felhasználókra, így a függőségüket nem tudják megszüntetni.
A Chicagói Egyetem közgazdásza, Leonardo Bursztyn 1000 főnél több diákkal végzett egy kísérletet, amelyben megkérdezték őket, hogy mennyi pénzt fizetnének azért, hogy 4 hétig ne aktiválják az Instagram vagy a TikTok fiókjukat. Ez a közgazdászok által a termékek társadalmi nettó értékének meghatározására használt általános kérdés, és a válaszok szerint átlagosan 50 dollárért hagynák abba a használatát. Később, amikor ugyanazon az egyetemen más diákoknak azt állították, hogy a legtöbb ember abbahagyja a fiókjának használatát, az átlagos válasz 0 dollár volt. Más szavakkal, a közösségi média a hálózati hatások miatt függővé válik, a csoporthoz tartozás érzése a függőség forrása.
Hány Z generációs fiatal tudja kényelmesen elmondani, hogy nincs közösségi média fiókja, amikor a barátai azt kérdezik: "Kölcsönösen követjük egymást?" Ebben az értelemben a dohány a dohányosokat egyéni, biológiai függőségbe sodorta, míg a közösségi média egy egész generációt csapdába ejtett a kollektív viselkedés problémáiban. Körülbelül 9 éves kortól 15 éves korig, a szocializáció tanulása szempontjából nagyon érzékeny időszakban az okostelefonok folyamatosan a másokkal való összehasonlítást és a céltalan, mások életének nézését hangsúlyozzák. Így a 30 másodperces értelmetlen kihívó videók, amelyeket az algoritmusok válogattak ki, a felnőtté válásuk részeivé válnak.
Természetesen a Z generáció korábbi generációi belemerültek a technológiai termékek által nyújtott lehetőségekbe, mint az okostelefonok, de nem tudták, hogy milyen hatással lesznek a következő generációkra, akik végigmennek a növekedésen. Lehet, hogy egyszerűen elfáradtak a naponta folytatott vitákban arról a technológiáról, amelyet azért hoztak létre, hogy megkapják és megtartsák a gyermekeik figyelmét.
És most már elkezdtek elterjedni a mindennapi technológiai termékek, amelyekbe mesterséges intelligencia van integrálva. A Z generációt követő, a serdülőkorba lépő generációk számára a ChatGPT-vel való beszélgetés jelentős növekedési élmény lehet. De hogyan taníthatjuk meg nekik a beszélgetés tartalmán túl a másik fél tiszteletének módját és jelentőségét, a hozzáállást és a viselkedést? Mit tanulnak a gyerekek a mesterséges intelligenciával folytatott beszélgetésekből, amelyek többet értenek a bonyolult számításokhoz, mint a józan észhez, és milyen új lehetőségeket hagynak ki? Elgondolkodtató kérdés, hogy vajon mi, felnőttek, nem csupán izgalmasnak találjuk a mesterséges intelligenciával való kapcsolatunkat és tapasztalatainkat.
Hivatkozások
