"Valami nagyon nincs rendben."
A 2023-as Sohn Investment Konferencián, 2023 májusában, az OpenAI alapítója, Sam Altman egy Patrick Collisonnal (a Stripe alapítója) folytatott interjúban rámutatott, hogy 1970 óta először nincs 30 év alatti kiemelkedő vállalkozó a Szilícium-völgyben. Szó szerint azt jelentette, hogy zavarba ejtő, hogy a fiatalokról híres Szilícium-völgyben hirtelen eltűntek a 20-as éveikben járó vállalkozók. Tekintettel arra, hogy a Szilícium-völgyi startup kultúra egyik központi eleme évtizedek óta a fiatalság volt – ezt bizonyítja, hogy Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója 2007-ben egy Stanfordon tartott előadásában még vitát váltott ki azzal, hogy „a fiatalabb emberek okosabbak” –, Sam Altman megjegyzése elég figyelemre méltónak tűnik.
Érdekes módon ez a jelenség Jonathan Haidt, a New York-i Egyetem szociálpszichológus professzora szerint a Z generáció jellemzőinek, a fokozott visszahúzódásnak, a kockázatkerülésnek és a csökkent ambíciónak a tünete. Új könyvében, a „Szorongó generáció” című műben azt állítja, hogy a Z generáció gyermekkorának fejlődésére a legkárosabb tényező a okostelefon volt. A 2010-es évek elején, amikor a okostelefonok elterjedtek és egyre inkább a gyerekek kezébe kerültek, egészen a jelenlegi, huszas éveik végén járó Z generációig a rossz mentális egészség és az élet értelmének keresésével kapcsolatos problémák egyik fő oka volt a okostelefonok használata.
Általánosságban elmondható, hogy a társadalom ma már a Meta (korábban Instagram) és a TikTokhoz hasonló közösségi média vállalatokat a dohányipari cégekhez hasonlítja. Mindkét ágazat káros termékeket értékesít a fiataloknak, és a termékük módosítására összpontosítanak a vásárlók megtartása, azaz a függőség maximalizálása érdekében. De legalábbis a fiatalok választhatnak, hogy nem dohányoznak, míg a közösségi média jóval fiatalabb korban, rafináltabb módon gyakorol nyomást a nem használókra, hogy ne tudjanak leszokni a függőségről, ami egy óriási különbség.
Leonardo Bursztyn, a chicagói egyetem közgazdásza egy kísérletet végzett több mint 1000 egyetemistával, akiknek azt a kérdést tette fel, hogy mennyi pénzt fizetnének azért, hogy 4 hétre letiltsák az Instagram vagy a TikTok fiókjukat. Ez egy általános kérdés, amellyel a közgazdászok meghatározzák egy termék társadalmi nettó hasznát. Átlagosan 50 dollárt kapott válaszként. Később azonban, amikor ugyanazon egyetem más hallgatóinak többsége azt feltételezte, hogy abbahagyják a fiókjuk használatát, a válaszok átlagosan 0 dollárra csökkentek. Más szóval, a közösségi média hálózati hatásának köszönhetően a csoporthoz való tartozás érzése a függőség forrása.
Hány Z generációs fiatal van, aki kényelmesen elmondhatja, hogy nincs közösségi média fiókja, amikor egy kortársától megkapja a „követjük egymást?” kérdést? Ebben az értelemben, míg a dohányzás a dohányzókat egyéni biológiai függőségbe taszította, a közösségi média egy egész generációt csapdába ejtett egy kollektív cselekvési problémában. Körülbelül 9-15 éves kor között, a szocializáció tanulásának nagyon érzékeny időszakában a okostelefonok szüntelenül hangsúlyozzák a másokkal való összehasonlítást és az értelmetlen céltalan böngészést mások életében. És így, a 30 másodperces, értelmetlen kihívások videóival, amelyeket az algoritmusok szelektálnak, válnak felnőtté.
Természetesen a Z generáció előtti generációk beleestek a okostelefonok által kínált technológiai lehetőségekbe, de nem tudhatták, hogy milyen hatással lesznek ezek a későbbi generációkra, akik végigmennek a növekedésen. Lehet, hogy egyszerűen csak elfáradtak attól, hogy nap mint nap vitatkoznak egy olyan technológiával, amelyet kifejezetten azért terveztek, hogy fenntartsa a gyerekek figyelmét.
És most már a mesterséges intelligenciával (MI) működő mindennapi technológiai eszközök is elterjedtek. A Z generáció utáni, a jövőben serdülőkorba lépő generáció számára a ChatGPT-vel folytatott beszélgetés is jelentős fejlődési élmény lehet. De hogyan taníthatjuk meg nekik, hogy nem csak a tartalomra, hanem a másik ember tiszteletére is figyeljenek a viselkedésükben és a hozzáállásukban? Mit tanulnak a gyerekek a mesterséges intelligenciával folytatott beszélgetéseken, amelyik jobban érti a bonyolult számításokat, mint a józan észt, és milyen lehetőségeket veszítenek el? Gondolkodnunk kell azon, hogy a felnőttek nem csak izgalmasnak találják-e a mesterséges intelligenciával való kapcsolattartást és tapasztalataikat, vagy van-e más is.
Hivatkozások
Hozzászólások0