A brit 'Sherlock' sorozatban Holmes kivételes következtetési képességekkel oldja meg az ügyeket. Ám a következtetési folyamata nagyrészt a dedukcióra és az indukcióra épül. Ha ezt a valós világgal vetjük össze, Sherlock módszere drámai, de a valóságban nem feltétlenül működik.
Sherlock által alkalmazott következtetés ugyanis a drámai hatás érdekében megtervezett hipotézisekre támaszkodik.
Vegyünk egy rablás esetet példának.
Betört az ablak, és egy nő, akinek a dokumentumait ellopták, gazdaságilag nehéz helyzetben van. A helyszínen felmerülő általános hipotézis az, hogy „valaki betört a házába, és ellopta a dokumentumait”.
Sherlock azonban az ablaküveg darabjainak a kinti oldalon való jelenlétére vonatkozó azonnali megfigyelés alapján arra a hipotézisre koncentrál, hogy a nő maga a tettes, és gyanúsítóan tekint rá, ami a beismerő vallomásához vezet, és ez beigazolódik.
A valóságban azonban ez a fajta ugróköteles következtetés túl kockázatos lehet ahhoz, hogy gyorsan beigazolódjon, mert a bonyolult tényezők közvetlen ellenőrzése szükséges.
A üzleti tanácsadás világában ez a deduktív és induktív következtetés a menedzsmenttudomány területén található meg.
Főleg a már ismert területek fejlesztésére és bővítésére alkalmas. A McKinsey és a BCG logikai felépítése ebbe a kategóriába sorolható. A dedukció és az indukció jellegzetes tulajdonsága, hogy a kezdetükön hipotézis áll. Hasonló szerkezetben a statisztikai feltételezés jelenik meg, miszerint ez a megközelítés hatékony, és ez nagyon alkalmas arra, hogy a már meglévő struktúrában optimalizálást érjünk el.
És a vállalkozás növekedése során ismétlődően megjelenik a növekedés és a válság. Ha van egy olyan időszak, amikor a menedzsment révén stabil növekedést érünk el, akkor eljön az idő, amikor a növekedés végén a nulláról kell egyet létrehozni.
Ez az új terület, a piac meghódítása egyben a nagy bizonytalanságba történő befektetést is jelenti. Ha a deduktív és induktív következtetésben alkalmazott hipotézis hiányzik, vagy alacsony a megbízhatósága, akkor a retroduktív megközelítés a megfelelő.
A retroduktív megközelítés a megszokott hipotézisek megkérdőjelezésével indul.
Amikor a korábban érvényes hipotéziseken alapuló kísérletek nem hoznak eredményt, amikor új területen vagy piacon való kihívás előtt állunk, és nincsenek elegendő támpontjaink, akkor először belépünk a valós világba. És a megfigyelt minták és a felfedezett ismeretek alapján új hipotéziseket alkotunk, amelyek a meglévő szabályoknak kihívást jelentő kérdéseket tesznek fel, és egyedi kiindulópontot teremtenek.
Ez a megközelítés a nem ismert területek kutatására, a kreativitásra fókuszál. A társadalomtudományi elméletekre épülő ReD és Gemic logikai felépítése ebbe a kategóriába sorolható.
A vállalatok által szembesült problémák bizonytalansági szintjétől függően érdemes elgondolkodni a dedukció, indukció és retrodukció, valamint más következtetési módok megkülönböztetésén és alkalmazásán.
Ez a diagnosztikai keretrendszer segít azonosítani az üzleti életben a nagy ismeretleneket, egy olyan kifejezést, amely a szokatlan és összetett üzleti problémákra utal, ahol az értelmezés különösen hasznos lehet. Íme egy áttekintés a különböző szintekről, amelyek kategorizálják az üzleti problémákat, és arról, hogy az értelmezés hogyan alkalmazható:
1. szint: Ismertek
Jellemzők: Ismertek az ügyfelek és a piac; egyértelmű a probléma meghatározása; a jövőbeni eredmények előre jelezhetők; a hagyományos adatok és elemzések felhasználhatók a megoldására.
Példa: Az ünnepi szezonban fellépő értékesítési probléma visszavezethető az időjárási tényezőkre; a hirdetések és kedvezmények növelése segíthet a probléma megoldásában.
2. szint: Hipotézisek
Jellemzők: Közepesen ismertek az ügyfelek és a piac; a kimenetelek széles skálája lehetséges; hasonló problémák már előfordultak; hipotézisek megfogalmazhatók és tesztelhetők; a hagyományos adatok és analitikai modellek alkalmazhatók lehetnek.
Példa: A boltonkénti eladások csökkennek annak ellenére, hogy megnőtt a beruházás az értékesítőkbe. A hipotézisek széles skáláját tesztelhetjük a probléma gyökerének megtalálásához.
3. szint: Nagy ismeretlenek
Jellemzők: Nagyon kevéssé ismertek az ügyfelek és a piac; nincs egyértelmű képe a valószínű kimenetelekről; a probléma korábban nem fordult elő; nincsenek tesztelhető hipotézisek; a hagyományos adatok és elemzések valószínűleg nem adnak egyértelmű megoldásokat.
Példa: Egy innovációs csővezeték tele ötletekkel, de a termékbevezetések nem növelik a bevételt. Ebben az esetben az értelmezés segíthet megérteni a szokatlan szociális vagy kulturális összefüggéseket, és új stratégiák kialakítását irányítani.
Forrás: Egy antropológus betér egy bárba…
Hozzászólások0