A „Sherlock” című brit drámasorozatban Holmes kiemelkedő logikai képességekkel old meg ügyeket. Ennek a következtetési folyamatnak azonban nagyrészt a dedukció és az indukció adja az alapját. A valósággal összehasonlítva Sherlock módszere drámai, de a mindennapi életben nem biztos, hogy működik.

Sherlock által alkalmazott következtetés a drámai hatás érdekében megkonstruált hipotézisekre támaszkodik.

Vegyünk egy rablás példáját.

Egy ablak betört, és a dokumentumokat ellopott nő szegény. A helyszínen felmerülő általános hipotézis az, hogy „valaki betört a lakásába, és ellopta a dokumentumokat”.

Sherlock azonban az ablakdarabok külső elhelyezkedésének azonnali megfigyelésére alapozva arra a hipotézisre koncentrál, hogy a nő a tettes, és gyanúba keveri őt, ami beismerő vallomáshoz vezet, és ezáltal igazolást nyer.

A valóságban azonban az ilyen típusú ugrásszerű következtetések igazolása gyorsan túl bonyolultnak bizonyulhat, mivel számos tényező közvetlen ellenőrzését igénylik, ami kockázatos lehet.

A üzleti tanácsadás világában ez a dedukciós és indukciós következtetés a menedzsmenttudomány területén található.

Főleg a jól ismert területek fejlesztéséhez és bővítéséhez megfelelő. A McKinsey és a BCG logikai elvégzése ebbe a kategóriába sorolható. A dedukció és az indukció jellegzetes tulajdonsága, hogy a hipotézissel indulnak. Hasonló struktúrában ez a megközelítés hatékonynak bizonyul a statisztikai feltételezések megjelenésével, ami rendkívül alkalmassá teszi a befejezett struktúrák optimalizálására irányuló célkitűzések eléréséhez.

És az üzlet növekedésében a növekedés és a válság periodikusan ismétlődik. Vannak idők, amikor a menedzsment által biztosított stabil növekedés jól működik, és vannak idők, amikor a növekedés végén a nulláról kell építeni valamit.

Ez az új terület, a piacra lépés, egyenlő a magas kockázatú befektetéssel. Ha nincsenek vagy alacsony a megbízhatóságuk a dedukcióhoz és az indukcióhoz használt hipotéziseknek, akkor az abdukciós megközelítés megfelelő.

Az abdukciós megközelítés kétségbe vonja a megszokott hipotéziseket.

Amikor a korábbi hipotéziseken alapuló kísérletek nem járnak sikerrel, új területek vagy piacok megcélzása előtt, amikor hiányoznak a támaszkodható referenciaadatok, először a valós világba kell lépni. Ezután az észlelt minták és felfedezett ismeretek alapján új hipotéziseket kell alkotni, amelyek új, kreatív kiindulópontot teremtenek a meglévő szabályok kétségbe vonásához.

Ez a megközelítés a feltáratlan területek felfedezéséhez és a kreativitáshoz illik. A ReD és a Gemic társaságok által a szociológiai elméletre alapozott logikai megközelítés ebbe a kategóriába sorolható.

A vállalatoknak gondolkodniuk kell a dedukció, az indukció és az abdukció, mint a különböző következtetések típusainak a megkülönböztetésén és alkalmazásán, attól függően, hogy milyen mértékben vannak jelen a vállalat által tapasztalt problémákban.

Ez a diagnosztikai keretrendszer segít azonosítani az üzleti élet nagy ismeretlenjeit, egy olyan kifejezést, amely ismeretlen és összetett üzleti problémákra utal, amelyekben az értelmezés különösen hasznos lehet. Íme egy áttekintés a szintekről, amelyek osztályozzák az üzleti problémákat, és arról, hogyan alkalmazható az értelmezés:

1. szint: Ismertek

Jellemzők: Ismerik az ügyfeleket és a piacot; egyértelmű problémameghatározás; a jövőbeni eredmények előrejelezhetők; a hagyományos adatok és elemzés használható a megoldására.

Példa: A karácsonyi szezonban a forgalommal kapcsolatos probléma visszavezethető az időjáráshoz kapcsolódó tényezőkhöz; a reklám és a kedvezmények növelése segíthet a probléma megoldásában.

2. szint: Hipotézisek

Jellemzők: Közepes ismeret az ügyfelekről és a piacról; a lehetséges eredmények köre; hasonló problémák fordultak elő korábban; hipotézisek megfogalmazhatók és tesztelhetők; a hagyományos adatok és analitikai modellek alkalmazhatók.

Példa: Az eladások üzletenként csökkennek, annak ellenére, hogy növelték az értékesítőkbe történő befektetést. A probléma gyökerének meghatározásához számos hipotézis tesztelhető.

3. szint: Nagy ismeretlenek

Jellemzők: Nagyon gyenge ismeret az ügyfelekről és a piacról; nincs egyértelmű kép a valószínű eredményekről; a probléma korábban nem fordult elő; nincsenek tesztelhető hipotézisek; a hagyományos adatok és elemzés nem valószínű, hogy egyértelmű megoldást nyújtanak.

Példa: Az innovációs cső tele van ötletekkel, de a termékek piacra dobása nem hajtja a növekedést. Ebben az esetben az értelmezés segíthet megérteni az ismeretlen szociális vagy kulturális környezeteket és új stratégiákat kialakítani.

Forrás: Egy antropológus belép egy bárba…

https://hbr.org/2014/03/an-anthropologist-walks-into-a-bar⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠