"A Zoom szó szerint azt jelentette, hogy az emberek kiválaszthatják, hol szeretnének élni. És az emberek ezt tették."
Edward Glaeser, a „Városok győzelme” című könyv szerzője és a Harvard Egyetem közgazdaságtan professzora nemrégiben rámutatott, hogy az elmúlt két évben tapasztalt home office (távoli munkavégzés) az úgynevezett „Zoom Town” jelenség alapja, amely megváltoztatta a városi lakosok lakóhely-választását. De a távmunka ideje lejárt. A Wall Street Journal március 25-i beszámolója szerint a Munkaszervezeti Minisztérium felmérése alapján tavaly a vállalkozások 72,5%-a nem alkalmazott home office rendszert. Nemcsak a Tesla és az Amazon, hanem a Naver és a Yanolja nevű dél-koreai vállalatok is visszavonják a pandémia idején bevezetett teljes home office rendszerüket a gazdasági lassulás miatt. A dolgozók álláspontja azonban mára megváltozott. A home office visszavonásáról szóló bejelentések nyomán a Kakao székhelyén dolgozók szakszervezeti tagsága a korábbi 10%-ról közel 50%-ra ugrott, a Yanolja vezetői pedig azzal szembesülnek, hogy a dolgozók a home office-t a cég által ígért juttatás részeként tekintik, amiért bírálatokat kapnak.
Amikor a vállalati vezetők a „munka” jelenségével foglalkoznak, amely sok időt rabol el az egyéntől, figyelembe kell venniükhogy a munka a társadalmi és politikai képzeletet is uralja.
A munka az egyén számára eszköz arra, hogy elismerést szerezzen a tágabb közösségben, a társadalmi, politikai és erkölcsi közösségben, és ezt a társadalmi és politikai normák láthatatlanul előírják. A nemrégiben vita tárgyát képező, a kormány által kezdeményezett, az MZ generációt is figyelembe vevő, heti 69 órás munkarend bevezetése az eredetileg jó szándékú, a teljes munkanapok számának csökkentését célzó törekvéssel ellentétben a munkavállalói képviselet realitásának hiánya miatt a társadalmi kapcsolatok figyelembevételének hiányát mutatja. Sőt, a legfeljebb 69 órás munkavégzés lehetőségére irányuló közfigyelem és a közvélemény figyelme is a felháborodást eredményezi, ami szintén megmagyarázható ezzel.
Történelmileg a bérmunkát a jövedelemelosztás fő szerkezetének, erkölcsi kötelezettségnek és önmagunk és mások társadalmi és politikai szubjektumként való meghatározásának eszközének tekintettük. De a jelenlegi, alacsony növekedési időszakban emlékeznünk kell arra, hogy a „munkahely” elvesztette korábbi központi szerepét a társadalmi értékek és jelentések szimbolikus közvetítőjeként.
A Gemic tanácsadó cég kutatása, amely az amerikai és indiai Z generáció tagjait kérdezte az ideális munkavégzéssel kapcsolatos nézeteikről, azt mutatta, hogy az új generáció tagjai továbbra is ragaszkodnak a munkával kapcsolatos erkölcsi attitűdjükhöz, de nagy hangsúlyt fektetnek az egészséges táplálkozásra és a jólétre a jó élet érdekében. Érdekes módon az életminőség kialakítása érdekében az étkezés és az egészség az elsődleges szempont, míg a munka csökkentésére vagy elhagyására kevésbé fókuszálnak.
„12 órát tölteni az irodában, és posztolni az interneten, az flex (dicskődés). De 5 órát edzeni a fitneszteremben naponta, és elmondani az Instagramon és a TikTokon mindenkinek, az is flex.”
Egy 25 éves amerikai nő válasza a kutatásban azt mutatja, hogy a munka már nem az abszolút prioritás a jó élet szempontjából, hanem olyan alsóbb szintű téma, mint az egészség megőrzése érdekében végzett testmozgás. Más szóvalaz emberek nem a „munkából való szabadságot” akarják, hanem a „proaktív életfeltételek megteremtését”.Vagyisaz „idő hatékony felhasználása” a meghatározó téma, amely most a munka és a magánélet altémáit foglalja magában, és a változó időkben ennek a változásnak a figyelembevétele szükséges.
"Jó élet" kritériumai a munka szempontjából: Az idő jelentése
A vállalatok számára egyre fontosabbá válik, hogy megértsék a munkavállalók megváltozott munkavégzési szemléletét. Az irodai munka nem csupán a termelékenység és a jólét szempontjából releváns, hanem a vállalat és a dolgozók közötti időtöltéssel kapcsolatos elvárások és szerepek megvitatása révén találhatók meg a kölcsönös interakció pontok. A munka és a munkahely, mint pénzkereset eszköze, elveszíthette korábbi kiemelt prioritását, de egyre nagyobb lehetőség kínálkozik arra, hogy pótolja a hiányzó közösségi kötődést, és lehetőséget biztosítson az értelmes időtöltésre.
Eric Yuan, a Zoom vezérigazgatója a múlt hónapban bejelentette, hogy a teljes létszám 15%-át, mintegy 1300 alkalmazottat bocsátanak el. Ez az intézkedés két évvel azután történik, hogy a vállalat háromszorosára növelte alkalmazotti létszámát, és egybeesik a cég nyolcadik globális irodájának alapításával Dél-Koreában, ami ironikusnak tűnik. A kormány által az MZ generációra hivatkozva benyújtott, heti 69 órás munkarend bevezetéséről szóló törvényjavaslatot a köztársasági elnök kiegészítő utasítása miatt egyelőre félretették.A dolgozók a munkával kapcsolatos jövőbeli változásokra és a válságra adott reakciói mind a vállalatok, mind a kormány számára lehetőségetjelenthetnek
Különösen a Zoom, amely bejelentette, hogy e-mail és naptár funkciókat integrál a platformjába, és a jövőben mesterséges intelligencia alapú chatbotot is piacra dob, már nem csupán egy videokonferencia-szolgáltatás, hanem egy olyan célkitűzése van, hogy „több legyen annál”. Így a „munkára” összpontosító nézőpont helyettazáltal, hogy figyelembe veszi a felhasználók proaktív életformára vonatkozó elvárásait és megértését, megragadhatja a lehetőséget, hogy javaslatot tegyen a jobb munkaidő jövőjére.Reméljük, hogy ez a cikk kiindulópontul és ösztönzőként szolgál a megváltozott életstruktúrák megértéséhez, ami nem könnyű feladat. A kapcsolatépítés itt kezdődhet.
*Ez a cikk a 2023. március 28-i Elektronikai újság névjegyes rovatacímű kiadványban megjelent cikk eredeti változata.
Hivatkozások
Hozzászólások0