A Twitter vezérigazgatója, Elon Musk és a Meta vezérigazgatója, Mark Zuckerberg között júniusban kezdődött, a közösségi média két óriásának küzdelme, ami a valódi küzdelem lehetőségét vetítette elő, most egy újabb fejezetet kapott a Meta új szolgáltatásával, a „Thread”-del (Szál). A Thread egy olyan platform, ahol 500 karakteres szöveges üzenetekben lehet kommunikálni. Június 5-i indulása óta 16 órán belül 30 millió felhasználót szerzett, és felébresztette a közvélemény érdeklődését a stagnáló közösségi média piacon.
Az Instagram-fiók egyszerű kapcsolódása és a megszokott platform, ahol nem a baráti körünk határozza meg a tartalmakat, hanem az algoritmusok, hozzájárulhatott a Thread szolgáltatás gyors növekedéséhez. De az új felhasználók első bejegyzései között könnyen észrevehető, hogy bizonytalanok, mit is írjanak ebbe az új környezetbe. Azaz, a felhasználóknak egy új digitális platformon kell megtalálniuk a helyüket, ami zavart és bizonytalanságot okozhat a bejegyzések tervezésekor. Ezt a jelenséget meg kell figyelni.
A „státusz” (pozíció) egy informális kifejezés, amivel egy személy társadalmi rangsorbeli helyét írjuk le. Minden közösségben vannak befolyásos, hatalmas és tiszteletre méltó emberek a csúcson, a többség középen helyezkedik el, és vannak, akik a legalján érzik magukat, és elégedetlenek a helyzetükkel. A hierarchiában elfoglalt helyünk meghatározza mindennapi élményeinket. A szociológiai kutatások szerint a társadalmi státusz hatással van a hosszú távú boldogságra, motiválja a viselkedést és önmagában is céllá válhat, ezért alapvető emberi vágynak tekinthető.
Zuckerberg és Musk azt állítják, hogy készen állnak egy „vegas-i nyolcszögben” való összecsapásra. CNBC Make It | Gene Kim
2022 végén a Twitter a korábban csak a hivatalos személyeknek fenntartott kék jelölő funkciót havi 8 dollárért mindenki számára elérhetővé tette, lényegében elkezdett „eladományozni a befolyásos társadalmi státuszt”. Felületesen úgy határozta meg, hogy a felhasználók védelmében, a népszerűségük növelése és az új funkciók kihasználása érdekében létrehozott előfizetési szolgáltatás, de a közvélemény negatívan fogadta. Több százezer ember regisztrált, de a legaktívabb felhasználók közül sokan nem tettek így, és volt, aki később le is mondott az előfizetésről. Miért járt így a Twitter? És hogyan reagálhat másképp az új Thread szolgáltatás, amely hasonló fizetős jelölőrendszert kínál?
A „Státusz és kultúra” (Status and Culture) című könyv szerzője, W. David Marx arra a kérdésre, hogy „vásárolható-e a státusz pénzért”, azt válaszolta, hogy nem elegendő a drága tárgy, hanem egyfajta viselkedési maradványra van szükség, ami tükrözi, hogy valaki hogyan él.Vagyis a státusz maximalizálása és stabilizálása érdekében a szokásokhoz, hagyományokhoz, divathoz, trendekhez és ízléshez kell kapcsolódnia, amit kultúraként érzékelünk. Például egy edzőruhában lehet megjelenni egy esküvőn, de ha nem felel meg a többi vendég hallgatólagos elvárásainak, akkor elutasíthatják, ezért az ember hajlandó vállalni a helyzettől függő öltözködés társadalmi költségét.
A szerző szerint a magas státuszt három tényező kombinálásával lehet elérni. Először is, kapcsolatot kell teremteni a magas státuszú csoportokkal. Nápolyban és Londonban a Savile Row-n hagyományosan a királyi család, a nemesek és a gazdagok szabói vannak, így a nevek magukban is státuszt jelentenek. Másodszor, szükség van a társadalmi jelekhez kapcsolódó költségekre. A státusz időt, tudást, hálózatot és egyedi ízlést igényel, és nehéz megszerezni. A doktorátus és az MBA fokozatok többsége éppen ezen az alapon szerez státuszt. Harmadszor, nem szabad csupán a státuszra törekedni, hanem más, hiteles indokot is kell adni. A business osztályon a vezetők munkavégzésére és pihenésére hivatkoznak, és a lounge-használat, a prioritásos beszállás és a személyre szabott szolgáltatások révén diszkréten takarják el a magasabb státusz iránti vágyukat.
ILLUSZTRÁCIÓ: ROSIE STRUVE; Wired.com
Ha ezt a Twitter kék jelölőjének fizetőssé tételére alkalmazzuk, akkor a következő értelmezést kapjuk. Elon Musk vezette a Twitter kék jelölőjét, ami szorosan összefügg a sajátos politikai nézeteivel és értékeivel. Ezért azok számára, akik megosztják a vízióját és a céljait, a kék jelölő egyfajta lelkesedést jelképező szimbólum, mint egy tömegtüntetés, míg mások számára a jelölő hiánya egyfajta „nem tartozunk közéjük” szimbólumot jelent, vagyis jelentőségteljes választásnak számít egy adott közösségbe való be nem tartozás manifesztálására. A jelölő fizetőssé tétele pedig a korábbi társadalmi jellegű érték csökkenéséhez vezetett. Végül pedig a hosszabb tweetek és a szerkesztési lehetőségek, amelyeket a jelölővel lehet elérni, nem feltétlenül meggyőzőek azok számára, akik nem fizetnek érte.
Sokak számára a kilépés az Instagramról még mindig olyan, mint a szabadság a mobiltelefonoktól, de ahogyan azt a KakaoTalk csoportos csevegésben a „néma mód” funkció népszerűsége is mutatja, a platformhasználat egyre inkább aktív választássá válik.Ez azt jelenti, hogy a platformoknak egyre kevésbé van lehetőségük arra, hogy a tömegkultúrában jelen legyenek. Meg kell jegyezni, hogy a státuszért folytatott harc már nem csak a felhasználók, hanem a platformszolgáltatók számára is fontos stratégiai kérdés.
*Ez a cikk a 2023. július 10-i Elektronikai újság (전자신문) névjegyes rovataalapján készült.
Hivatkozások
Hozzászólások0