A strandok idő előtt megnyíltak. A busani Haeundae strand január 1-jei korai megnyitása azt jelzi, hogy az endemikus helyzet után az emberek folyamatosan keresik a szabadtéri kikapcsolódási lehetőségeket.
Bizonytalanság közepette a mesterséges intelligencia rugalmassági utat mutat a kiskereskedőknek / BCG
Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a fizikai üzleteket működtető vállalatok számára ugyanolyan lehetőségeket kínál, mint a pandémia előtt. A Boston Consulting Group (BCG) áprilisban közzétett jelentése szerint a 12 globális kiskereskedelmi ágazat vezetője az áruk előállítási költségeinek növekedését, a fogyasztói kiadások csökkenését és a beszállítási láncok volatilitását nevezte meg a pandémia előtti helyzet helyreállítását akadályozó tényezőknek. Ezenkívül szinte minden régióban, beleértve Afrikát, Ázsiát, Európát és Észak-Amerikát is, az ágazat vezetői azt válaszolták, hogy a korábbiakhoz hasonló, rövid távú és nem fenntartható stratégiákkal kezelik ezeket a negatív piaci tényezőket. A hazai három nagy áruházlánc is több százmilliárd wonnal fektetett be a meglévő üzletek átalakításába a tapasztalatokra fókuszáló koncepció mentén, miután a tavalyi évben tapasztalt, a pandémiát követő ugrásszerű fogyasztásnövekedés a magas infláció és a fogyasztói hangulat romlása miatt leállt.
Az üzletek nyitott terek, ahol a fogyasztók és a márkák kapcsolatot létesítenek. A vállalatok a pandémia alatt befektettek a fizikai üzletek digitalizálásába, a fogyasztók pedig hozzászoktak az online vásárlás kényelméhez. Most, hogy a két félnek lehetősége van újra találkozni ugyanazon a helyen, megváltoztak az elvárásaik egymással szemben. Erre példa a fizikai üzletekben történő érintésmentes fizetési piac növekedése. A Koreai Központi Bank által közzétett „Koreai fizetési trendek” jelentés szerint a 2020-as évben 449,2 milliárd won volt az egyszerűsített fizetési tranzakciók értéke, ami 2022-re 732,6 milliárd wonra nőtt. A márciusban bevezetett Apple Pay pedig a fogyasztóknak a „gyorsabb fizetés” lehetőségét kínálja. Hagyományosan a rendelés és a fizetés pillanata volt a márka és a fogyasztó közötti kapcsolatteremtés kulcsfontosságú pontja, azonban ez most megváltozott, ami azt jelenti, hogy a „személy” – aki korábban a kedvesség és az empátia révén építette a kapcsolatot – stratégiai szerepe csökken. Hogyan lehetne tehát új módszereket találni a fogyasztókkal való kapcsolat megerősítésére ebben a változó viszonylatban?
Amikor „hovatartozásról” beszélünk, általában a családunkra, barátainkra vagy egy szoros közösségre gondolunk. Ez azonban csak egy kis része annak, hogy hova és hogyan tartozunk. A hovatartozás érzése a hétvégi reggeli kávézóban, vagy a reggeli ingázás közben a metrón is megtapasztalható. A hovatartozás hiánya is hasonlóképpen nyilvánulhat meg, például szorongás formájában egy irodaházban vagy egy kormányzati épületben, szomorúságként egy sötét metróállomáson vagy idegenkedésként egy luxusüzletben vagy egy trendi koktélbárban.
Napjainkban egyre inkább az egyének köré szerveződnek a közösségek, nem pedig intézmények vagy szervezetek köré. A felsőoktatási beiskolázási arány csökkenése, vagy a kormányzati rendszerekbe vetett bizalom elvesztése is azt jelzi, hogy számos intézmény, amely korábban hovatartozást nyújtott, hanyatlik. Az embereknek ma már lehetőségük van arra, hogy egyetlen kattintással kövessék az egyéneket, és akár éjjel 2 órakor is görgessék az Instagram-ot, miközben valahová tartoznak. Azonban amint elhagyják a képernyőt, újra egyedül maradnak. A dél-koreai társadalmi elszigeteltség aránya 2021-ben 18,9% volt, amivel a legtöbbet érintett OECD tagország közé tartozott. Az endemikus helyzet óta a hovatartozás hiánya fokozott társadalmi figyelmet kap, ezért most tudatosabban kell gondolkodnunk a „hovatartozás érzését fokozó” „fizikai terek” erejéről. Az emberek a korábbi években elszenvedett elszigetelődés és annak megoldása érdekében keresik a megszokott helyek által kínált új társadalmi lehetőségeket.
És ezt a megnyílt márkák üzletei is figyelembe vehetik „új stratégiai alapként”.
Azonban a korábbi megközelítés, amely a raktározásra, a fizetésre és a tapasztalatok nyújtására összpontosított, nem elégséges. Ez a hierarchikus rendszeren belül jön létre, ahol a tervező a teljes környezet tervezője, aki tökéletes világot akar létrehozni, amelyben az emberek elvégzik a tervezett tevékenységeket.
Ebben a tekintetben Tim Ingold antropológus „az emberek és a környezet közötti kapcsolatok kutatása” hasznos útmutatást nyújthat a hovatartozást elősegítő üzletek fejlesztéséhez. Ingold megkülönböztette a fizikai környezetet a társadalmi jelentéssel kódolt környezettől. Szerinte a környezetnek bizonyos mértékű rugalmassággal kell rendelkeznie, és kiemeli annak fontosságát, hogy az emberek hagyják a környezetükön a saját létük nyomait, és így a környezet alakításában is szerepet vállaljanak.
Vagyis egy ökológiai megközelítésmódról van szó, amelyben mind a szervező, mind a résztvevők részt vesznek. Egy adott énekes rajongói közösségében az emberek nem az énekesre, mint kiindulópontra, hanem a közös élményekre, a közös beszélgetésekre fókuszálnak, és ebben a közösségben keresik a jelentést. A vállalatok ezt a célt tűzhetik ki maguk elé. A „Fans Have More Friends” című könyv szerzője, Ben Valentini egy helyi újságnak adott interjúban elmondta, hogy a rajongói közösségek egyfajta kapocs a nagyobb világgal.
"Végső soron nem az a legfontosabb, ami a stadionban történik, hanem az, ami a nézőtéren vagy a nappaliban történik az ott lévők között. Szeretnénk valahová tartozni, és szeretnénk kapcsolatban lenni másokkal."
*Ez a cikk a 2023. június 13-i Elektronikai újság (전자신문) névjegyes rovatacímű kiadványban megjelent cikk eredeti változata.
Hivatkozások
Hozzászólások0