A strand lezárták a szezont. A busani Haeundae strand korai megnyitása, amely június 1-jén történt, arra utal, hogy az emberek az endemikus időszakban folyamatosan keresnek alkalmat arra, hogy kimenjenek.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vállalatok számára ez a lehetőség ugyanazt az esélyt nyújtja, mint a pandémia előtt. A Boston Consulting Group (BCG) áprilisban közzétett jelentése szerint a 12 ágazatban vezető szerepet betöltő kiskereskedelmi vállalatvezető világszerte a nyersanyagok árának emelkedését, a fogyasztói kiadások csökkenését és a láncszemek ingadozását nevezte meg a pandémia előtti állapothoz való visszatérés akadályaként. Az ágazat vezetői szinte minden régióban – Afrikában, Ázsiában, Európában és Észak-Amerikában – azt válaszolták, hogy ezeket a negatív piaci tényezőket rövid távú és nem fenntartható stratégiák alkalmazásával kezelik, amelyek nem olyanok, mint a korábbiak. A három hazai áruházlánc a tavalyi évben kezdődött bosszúálló fogyasztói magatartás után, amelyet a magas árak és a fogyasztói depresszió állított meg, több százmillió dollárt fektetett be a meglévő üzletek átalakításába, amely a tapasztalatokra fókuszál.

Az üzletek nyitott terek, ahol a fogyasztók és a márkák kapcsolatba léphetnek. A vállalatok a pandémia idején a fizikai üzletek digitalizálásába fektettek be, a fogyasztók pedig megszokták az online kényelmet. Most, hogy a két fél újra ugyanabban a térben találkozik, mindkettőjük elvárásai megváltoztak. Az egyik legfontosabb példa erre a fizikai, érintésmentes fizetések növekedése. A Koreai Bank által közzétett „A hazai fizetések trendjei” című jelentés szerint a 2020-as évben 4 492 milliárd wonnal megvalósult egyszerű fizetési tranzakciók száma 2022-ben elérte a 7 326 milliárd wont, az Apple Pay pedig 2023 márciusában debütált, reklámozva, hogy lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy még „gyorsabb fizetési” funkciót válasszanak. A hagyományosan a megrendelés és a fizetés pillanata volt a márkák számára a fogyasztókkal való kapcsolatfelvétel hatékony pontja, azonban most már csökken az a stratégiai szerep, amelyet a „személy” a kedvességgel és az empátiával való megközelítésben játszott. Milyen új nyomokat lehetne felfedezni ebben a változó dinamikában a fogyasztókkal való kapcsolat erősítése érdekében?

Általában a „hovatartozás” érzésével a család, a barátok vagy a szoros baráti körök jutnak eszünkbe. De ez csak a jéghegy csúcsa, hogy hova tartozunk és hogyan, hiszen ezt érezzük a hétvégi reggeli kávézóban, a reggeli ingázás során a metrón is. A szorongás érzése az irodában vagy a kormányzati épületekben, a szomorúság érzése a sötét metróállomásokon, a kényelmetlenség érzése a luxusboltokban vagy a divatos koktélbárokban is kapcsolódik a hovatartozás érzéséhez.

Manapság az emberek inkább egyének köré csoportosulnak, mint intézmények vagy szervezetek köré. Sok intézmény, amelyhez korábban tartozás érzése fűződött, hanyatlik, például a felsőoktatási beiratkozás csökkenése vagy a kormányzati rendszerek iránti bizalom hiánya. Az embereknek mostantól a kezükkel van lehetőségük követni az egyéneket, és a hajnal 2 órakor az Instagramot görgetve érezhetik, hogy valahová tartoznak. De amint elhagyják a képernyőt, ismét magányosak lesznek. A Dél-Korea társadalmi elszigeteltségének aránya 2021-ben 18,9% volt, ami a legmagasabb az OECD tagállamok között. Az endemikus időszakban a hovatartozás hiánya társadalmi aggodalomra adott okot, így mostantól tudatosabban kell gondolnunk a „fizikai terek” erejére, amely erősíti a „hovatartozás” érzését. Az emberek az elmúlt években megszerzett elszigeteltségükre és annak megoldására vágyva új társadalmi lehetőségeket keresnek a megszokott helyszíneken.

Ezt a megújult stratégiát a újra megnyílt márkák üzletei is figyelembe vehetik.

De a korábbi megközelítés, amely a készletek tárolására, a fizetésekre és a tapasztalatok biztosítására összpontosított, nem volt tökéletes. Ez a hierarchián belül jön létre, ahol a tervezők az egész környezet tervezői szerepét töltik be, egy tökéletes világ megteremtésére törekedve, ahol az emberek végrehajthatják a szándékolt tevékenységeket.

Ebben a tekintetben Tim Ingold antropológus „A környezethez való viszonyunk tanulmányozása” című munkája hasznos nyomokat adhat a hovatartozás érzését nyújtó üzletek fejlesztéséhez. Ingold megkülönböztette a fizikai környezetet a társadalmi értelemmel kódolt környezettől. Arra mutat rá, hogy a környezetnek bizonyos fokú rugalmassággal kell rendelkeznie, és kiemeli annak fontosságát, hogy az emberek saját létezésük nyomait hagyják a környezetben, és így a környező világ alakításában szerepet játszanak.

Ez azt jelenti, hogy ökológiai megközelítést kell alkalmazni, amelyben mind a szervező, mind a környező tagok részt vesznek. Egy adott énekes zenei rajongói csoportjában az emberek nem az indulópontként szolgáló művészről beszélgetnek, hanem a közös élményről, így kialakítva egy olyan származékos közösséget, amelyen belül megerősítik a jelentést. A vállalatok ezt a célt tűzhetnek ki maguk elé. Ben Valenta, a „A rajongóknak több barátjuk van” című könyv szerzője egy helyi médiumnak adott interjúban azt mondta, hogy a rajongói bázis egy nagyobb világhoz való kapcsolódási pont.

„Végül a legfontosabb nem az, ami a pályán történik, hanem az, ami a lelátón vagy a nappaliban történik, azok között, akik együtt vannak. Szeretnénk érezni, hogy valahová tartozunk, és kapcsolatba akarunk lépni a környezetünkkel.”

*Ez a cikk a 2023. június 13-iElektronikai Újság névtelen rovatábanmegjelent cikk eredeti változata.

Hivatkozások

„Megnyílt a strand”… A hosszú hétvége alatt már tele vannak a strandok a nyaralókkal.

Bizonytalanság közepette a mesterséges intelligencia nyújtja a kiskereskedelmi vállalatok számára a rugalmassághoz vezető utat

„Véget ért a bosszúálló fogyasztói magatartás”… A három áruházlánc az üzletek átalakításával próbál megoldást találni

A hazai fizetések trendjei 2022-ben

„Amikor véletlenül találkoztam az ex-lányommal, Apple Pay-t használtam”

A dél-koreaiak boldogsága az OECD-ben a 7. helyen áll… 32,9%-uk csak „bízhat az emberekben”

A környezet észlelése

„A rajongóknak több barátjuk van”; Új barátságok kialakulása a sportrajongás révén