„Most már olyan AI modellekkel rendelkezünk, amelyek képesek elemzeni az emberi nyelvet, és a világ modelljét kinyerni belőle.”

Tavaly december 19-én, egy kanadai jótékonysági rendezvényen, Ontarioban, Jordan Peterson, a Torontói Egyetem klinikai pszichológusa, a ChatGPT legújabb felhasználási eseteiről beszélt, rámutatva az algoritmusok által létrehozott új feszültségekre az emberrel való kapcsolatban. Peterson professzor figyelmeztetett arra, hogy a nagy nyelvi modellek, a generatív AI, hamarosan képeket és mozgást is felhasználnak a minták kinyerésére, és a világban tesztelik magukat, így a tudósok munkáját másodpercek alatt elvégezhetik, ami azt jelenti, hogy a mesterséges intelligencia sokkal intelligensebb lesz, mint az emberi tudós.

A GPT-3, a DALL-E, a StableDiffusion és mások már szinte minden mesterséges intelligencia rendszer alapjául szolgálnak, és a mesterséges intelligencia paradigmaváltását jelzik. Ezek a rendkívül erős rendszerek, amelyek képeket és szöveget generálnak a felhasználó igényeinek megfelelően, elkerülhetetlenül konfliktust idéznek elő a már létező iparági alkotókkal. 2022. novemberben a Microsoft „GitHubCopilot” nevű programja került bírósági perbe, amelyben azzal vádolták, hogy megsértette számos alkotó jogait, akik nyílt forráskódú licensszel tették közzé a kódjukat a mesterséges intelligencia betanításához. Emellett az Amerikai Hanglemezkiadói Szövetség (RIAA) 2022. októberében kiadott egy nyilatkozatot, amelyben azt hangsúlyozták, hogy a mesterséges intelligencia alapú zenegenerálás és remixelés veszélyeztetheti a zenészek jogait és pénzügyi helyzetét.

Ezek az esetek felvetik a kérdést, hogy vajon méltányos-e, hogy a rendszerek betanításához és a végeredmény létrehozásához szerzői joggal védett adatokat használnak fel. Fontos azonban megjegyezni, hogy a vita nagy része a technológia központú szemléletre összpontosít. Végül is az ember az, aki szöveget ír be az AI modellbe, hogy az a kívánt eredményt produkálja, ezért az embernek először arra kellene koncentrálnia, hogy milyen kapcsolatot kell kialakítania az algoritmusokkal a jövőben.

Az algoritmusok már a világunkat generáló egyik tényezőként működnek, az emberi cselekedetekhez hasonlóan. Már régóta figyelemmel kísérjük az algoritmusok átláthatóságát a társadalmi megfigyelés terén. Különösen tudatában vagyunk annak, hogy a hiányos átláthatóság miatt nehéz megállapítani, ki felelős, és félünk attól, hogy a rejtett torzítások fennmaradhatnak, és igazságtalan eredményeket eredményezhetnek. Ezért az a kérdés, hogy „hogyan bánjunk az algoritmusokkal?” még fontosabb, és a választ a tartalomgeneráló algoritmusokkal való kapcsolatunkban találhatjuk meg, mivel ezzel már régóta hozzászoktunk.

Először is, tudjuk, hogy az algoritmusok léteznek. A „javaslat” és a „választás” szavak gyakran felmerülnek a tartalommal és a reklámokkal kapcsolatos beszélgetésekben, ami azt mutatja, hogy az emberek az online vásárlás és a közösségi média során az algoritmusok köré építik fel a szókészletüket. Emellett kíváncsiak vagyunk az algoritmusokra. Gyakran merül fel a kérdés, hogy miért van tele a YouTube főoldala egy adott kategóriájú tartalommal, vagy miért nem kap elegendő láthatóságot a közzétett tartalom, ami gyakran ellenséges reakciókat vált ki, és így jelezve a kíváncsiságot az algoritmus iránt.

Végül azt akarjuk, hogy az algoritmusok aktívak és élőlények legyenek, és miértunk létezzenek. Új szokások kialakításához, tanuláshoz, a dolgok megjegyzéséhez támaszkodunk az algoritmusokra, és megpróbáljuk őket teljesen ellenőrzésünk alá vonni. Használunk nem releváns hashtageket, aktiváljuk a zavaró üzenetek blokkolását, visszajelzést küldünk a hirdetések beállításairól, és amikor mindez nem sikerül, akkor megpróbálunk megszabadulni az algoritmusoktól, például digitális detoxikációval vagy hírlevél-tartalom fogyasztásával.

Összefoglalva elmondható, hogy az emberek hajlamosak a bizalmatlanságra, a rossz értékelésre és a múltban való ragaszkodásra, amikor az algoritmusokkal való kapcsolatuk nem a vártnak megfelelően alakul. Ez nagymértékben hasonlít a „szociális kapcsolatokhoz”, amelyeket napi szinten ápolunk. Míg a hagyományos tartalomgeneráló algoritmusokkal való kapcsolatunk nagyrészt egyirányú volt a „fogyasztás” területén, a mai, nagy nyelvi modellek alapú AI algoritmusokkal való kapcsolatunk kétirányú, a „generálás” területén. Mivel a felhasználók által kért eredmények nem teljesen eredetiek, hanem valaki más, már meglévő alkotását alapul veszik, ezért a generatív AI algoritmusokkal való bánásmódunkat és hozzáállásunkat gyökeresen meg kell változtatnunk.

A ChatGPT ablaka nyitva lehet, de az AI algoritmus csak vár. Talán a hihetetlen képességei mögé rejtve, de amikor valamit írsz, valójában segít egy rejtett szociális kapcsolat kialakításában a világodban lévő más emberekkel.

*Ez a cikk a 2023. január 9-i A „Donga” című újság véleménycikke eredeti tartalmát tartalmazza.

Források

A polgári jogok története Kanadában Dr. Jordan Petersonnal

A GitHubot beperelték, és lehet, hogy valami újat tanulhatunk a Creative Commons licencelésről

Ez a szerzői jogi per meghatározhatja a generatív AI jövőjét

[A virtuális kor] Mesterséges intelligencia és zene