"Számtalan levelet kapunk a gyerekektől arról, hogyan lehet változást elérni. A gyerekek számon kérnek minket, és fenntartható intézkedéseket várnak a jövő érdekében."
Niels B. Christiansen, a Lego Csoport vezérigazgatója 2023. augusztus 30-án nyilvánosan vállalta, hogy 2050-re elérjük az üvegházhatású gázok nettó nulla kibocsátását.
1932 nyarán, az első fajátékok előtt fényképezkedik a Lego alapítója, Ole Kirk fia, Johannes (jobbról)
Valójában a Lego története 1946-ban kezdődött, amikor három egymást követő gyári tűzvész elpusztította a fa alapanyagokat, és a cég Dánia első műanyag fröccsöntő gépét vásárolta meg. Ennek köszönhetően a Lego napjainkban a világ több mint 380 millió tonnás műanyagtermelésének 100 000 tonnájáért felelős. Évente 100 000 tonna polimert használnak fel 110 milliárd tégla előállításához, amelyek 80%-a ABS (akrilnitril-butadién-sztirol) műanyagból készül, amelyet a szilárdsága és merevsége miatt kedvelnek. Az ABS egy kőolaj alapú termoplaszt, amelynek előállítása 1 kg műanyag játékhoz 2 kg kőolajat igényel, és nem lebomló. A Lego 67 éven át nagy mennyiségben gyártott nem újrahasznosítható játékkockákat, és a klímaváltozás egyre inkább a vállalat működésének komoly akadályává vált. Ennek hatására a Lego 2015-ben 155 millió dollárt fektetett be egy fenntartható anyagfejlesztési központ létrehozásába, amelynek célja az ABS helyettesítése.
A Lego dobozok 23 méter magasba vannak rakva a raktárakban, összesen körülbelül egymilliárd építőkockát tárolva.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a klímatechnológiával foglalkozó ipar 2032-re várhatóan 148 milliárd dolláros (kb. 200 billió forint) nagyságú lesz, ami a 2016-os 16,9 milliárd dolláros (kb. 23 billió forint) értékhez képest közel kilencszeres növekedést jelent. A klímatechnológiával foglalkozó ipar végső célja környezetbarátabb és megbízhatóbb energiaforrások, gyorsabb és kényelmesebb közlekedési eszközök, ízletesebb és egészségesebb élelmiszerek, jobb minőségű termékek és jobb munkahelyek biztosítása. Azonban a technológiai változásoknak az emberi jövő társadalmi kapcsolataira és struktúráira gyakorolt legnagyobb hatása, a technológiai determinizmus szemszögéből is fontos megjegyezni, hogy ez a technológia óriási potenciállal bíró, optimista befektetési trend is lehet.
Természetesen az emberiség kora a kőkorszaktól a vas-, a gőz-, és az információs korszakig terjedő fokozatos technológiai fejlődés kora. Vagyis a technológia kétségtelenül a történelem mozgatórugója. Azonban a technológiát nem csupán a csendes innováció alanyának kell tekinteni, hanem a társadalmi kapcsolatok változását elősegítő aktív közvetítőnek is. Ez a nézőpont a klímatechnológiával kapcsolatos befektetésekben a várakozások valós körének kibővítését teszi lehetővé. Ebben a tekintetben John Danaher és Henrik Skaugrud Setra által kidolgozott „A technológiai-erkölcsi változás három mechanizmusa” osztályozási rendszer adhat némi támpontot a technológiai változások előrejelzéséhez.
A technológiai-erkölcsi változás mechanizmusai
Ez az elmélet A. Döntési (Decisional) mechanizmusként írja le, hogy a technológia új lehetőségeket kínál számunkra, például a munkával kapcsolatos kommunikáció lehetőségét okostelefonon keresztül, és kényszeríti a döntéseket. Ezenkívül B. Kapcsolati (Relational) mechanizmusként írja le, hogy a technológia lehetővé tette az emberi kapcsolatok korábban lehetetlen formáit, például az ember és ember, valamint az ember és a mesterséges intelligencia (AI) közötti távoli kapcsolatokat, amelyek a személyes kapcsolatokra épültek. Végül C. Érzékelési (Perceptual) mechanizmusként írja le, hogy a technológia olyan információkat hozott létre a döntéseinkkel és tetteinkkel kapcsolatban, amelyek korábban nem léteztek, mint például az „adat” és az „észlelés” fogalma, amelyek kiszámítható felismerési struktúrák.
Összefoglalva, a technológia befolyásolja a társadalom formálódását, ami viszont ismételten előidézi a technológia és az ember közötti kölcsönösen meghatározó kapcsolat fejlődését.”
A Lego 'Replay' kezdeményezése innovatív ötlet
A Lego új műanyag alapanyagok fejlesztésébe fektetett be, de az ABS teljes pótlásában nem járt sikerrel. A használt műanyagok felhasználása azonban fokozatosan növekszik a teljes téglagyártásban, és fejlesztések történnek. Ezen túlmenően a Lego Csoport 2019-ben megvásárolta a BrickLinket, egy online piacteret, ahol új és használt Lego elemeket lehet kereskedni. Ezen keresztül indították el a Replay Initiative programot, amelynek célja, hogy világszerte gyűjtsenek használt Lego elemeket, és játék formájában juttassák el azokhoz a gyerekekhez, akiknek szükségük van rá. Ez az új befektetési kritérium a Lego játékok generációk közötti átadásán alapul, és a tényen, hogy a Lego termékekbe 3 évnél hosszabb távú befektetés esetén a használt Lego készletek átlagos hozama évi 10-11%, ami magasabb, mint a részvények, kötvények, arany, bélyegek vagy borok esetében.Ez a megközelítés a jelenlegi termék-fogyasztói kapcsolatokon alapul.
A klímatechnológiák jövője minden | Valerie Shen | TEDxBoston
Az ipari forradalom kezdete óta a GDP és a szén-dioxid-kibocsátás egyidejűleg nőtt. Ez a könnyű, szén alapú növekedés az egyetlen olyan növekedés, amelyet több generáción keresztül figyeltünk meg, és amely óriási életstílus-javulást hozott a világ minden táján élő emberek számára. Ezért nehéz lemondani róla. De ahhoz, hogy a világgazdaság megszakítsa ezt a kört és elérje a szükséges szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési célokat, új típusú befektetésekre van szükség, azaza jövőbeli szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó befektetések és a meglévő termékek újrahasznosítását célzó befektetések stratégiai elkülönítésére van szükség.
Ahhoz, hogy a klímatechnológiák jövője fenntartható módon sikeres legyen, mindenki részvételére szükség van. Eljött az idő, hogy elmélyedjünk a technológia és az ember közötti kölcsönösen meghatározó kapcsolatban.
Hivatkozások
Hozzászólások0