2020 májusában a PensionDanmark és a PFA, amelyek Európa 50 legnagyobb nyugdíjalapja közé tartoznak, és vezető szerepet töltenek be a fenntartható hatású befektetések területén, valamint egy befektetői konzorcium több mint 50 millió eurót fektetett be a VindØ („szél sziget”) projektbe, a világ első mesterséges energiaszigetébe. A projekt, amely a dán kormány klíma cselekvési tervének kulcsfontosságú eleme volt, célul tűzte ki, hogy 2030-ra 3 GW-os tengeri szélerőmű kapacitást érjen el, és végül elérje a 10 GW-os tengeri szélerőmű termelést, amely 25 hagyományos tengeri szélerőmű kapacitásával egyenértékű.

A PFA, amely a projekt egyik kulcsfontosságú befektetője, azonban nem hozott döntést a befektetéséről, annak ellenére, hogy a dán tengeri szélerőmű pályázat újból megnyílt, a politikai változások és a piaci recesszió miatt. Saadia Madsbjerg, a Making money moral című könyv szerzője üdvözölte a hatásbefektetések gyors növekedését, amelyek a társadalmi változások katalizátoraként és a fenntarthatóság élharcosaként jelennek meg, de felhívta a figyelmet arra is, hogy mind a befektetők, mind a vállalatok hiányos tapasztalata a területen továbbra is kihívást jelent a kockázatkezelés és a értékteremtés szempontjából.

Természetesen egyre nyilvánvalóbb, hogy a klímaváltozás már közvetlen hatással van a valóságra. A Deloitte globális tanácsadó cég a Z és Y generációhoz tartozók körében végzett „A változás hullámai 2023” című tanulmánya szerint a válaszadók 60%-a tapasztalt már szorongást a környezeti változások miatt, és a munkáltató válaszreakciója és értékelése a környezeti kérdésekkel kapcsolatban aktív tényezővé vált a munkavállalói döntésekben.

A társadalmi változások katalizátoraiként szolgáló megoldások, amelyeket a kapcsolódóbefektetési lehetőségekkínálnak, azonban feltételezik, hogy a jövőbeli jövedelmezőséget és a befektetések értékét folyamatosan igazolni kell mind az egyéni befektetők, mind a vállalatok számára.Hogyan tartható fenn a lassú és absztrakt változásokban való hit mind a vállalatok, mind az egyének részéről?

Javaslom, hogy a "fenntarthatóság" kifejezés elemzésével kezdjünk, amelyet a vállalatok és a befektetők eltérő módon értelmeznek és alkalmaznak.

A hatásbefektetések a befektetési lehetőségeket a marginalizált piacok, az egészség és a jóllét, az oktatás és a technológia, stb.szociális témaköröklencséjén keresztül azonosítják, míg az egyéni befektetők a kicsi dolgokon keresztül teszik a dolgukat. A szervezetek és intézmények tagjai pedig régóta beszélnek alátható és általánosan elfogadott megértésről a nagyméretű, végrehajtható fenntarthatóságróla termékek és a politikák révén. Például: „fenntartható érték”, „fenntarthatósági javaslat”, „igazi fenntarthatóság elérése”, „a fenntarthatóság hatása”. De aszemélyek a kicsi, személyes tettekrekoncentrálnak, amelyeknek köszönhetően úgy érzik, hogy "jó dolgokat" tesznek. A szelektív hulladékgyűjtést, a növényi alapú étrendet, a helyi vásárlást, a munkavállalói jogokat hétköznapi, emberi léptékben emlegetik, és nehezen tudják megmagyarázni a kifejezés jelentését.

Más szavakkal, a vállalatok és az egyéni befektetők között nagy különbség van a társadalmilag felelős célok és azok végrehajtása területén. Ez azt sugallja, hogy azoknak a szervezeteknek, amelyek valóban aggódnak a nagyméretű fenntarthatóság hatásaiért, meg kell érteniük az egyének mindennapi gyakorlatait és hiteket, amelyek a fenntartható cselekvések alapját képezik. Más szavakkal, afenntarthatóság globális szinten kezelendő, de az egyéni cselekvések összetettségét csak emberi szinten lehet megérteni.

Lee Ryan, kvalitatív kutató, 2020-ban kiadott egy tanulmányt a "fenntarthatóságról", amelyben azt állította, hogy a szakemberek képesek megkülönböztetni a fenntarthatósági szándékot és a fenntarthatósági cselekvést, de a kutatásban részt vevő egyének számára a "fenntarthatóság" hatalmas narratívája mellett arra törekednek, hogy igazolják saját cselekvéseiket, amelyekkel a kicsi világukat egy kicsit jobbá teszik, ezzel pedig egyfajta kisebbségi érzés vagy bűntudatot éreznek. Emellett a vállalatok hajlamosak arra, hogy a fenntarthatóság említésével kapcsolatban a fényes és pozitív jövőre koncentráljanak a különböző üzleti tevékenységekben, miközbena valóságban az egyének vágynak a jóra, de egyfajta szomorúságot is éreznek a sötét jövővel kapcsolatban.

Tudjuk, hogy a gyerekeink által tapasztalt jövőbeli természeti környezet rosszabb lesz, mint a jelenlegi. Ezért a vállalatok optimista szlogenjei, amelyek a jelenlegi helyzet megoldásának egy részét akarják képezni, a reményt és a jelenlegi állapot fenntarthatatlanságának érzését egyaránt felkorbácsolhatják az egyéni befektetőkben, ami a befektetési döntésüket bonyolultabbá és kritikusabbá teheti.

A fenntarthatóság globális kihívás. Az emberek azonban a fenntarthatóságot és a fenntarthatatlanságot egyidejűleg értelmezik, és nem használják a „fenntartható” szót a mindennapi beszélgetéseik során. Nem teszik fel azt a kérdést sem, hogy ki vagy mi képes fenntarthatóvá válni. Ezért lehet, hogy a„túlélés” kifejezés megfelelőbb a nagyközönség és az egyéni befektetők számára. Keményen dolgozunk a túlélésért, és az emberek folyamatosan alkalmazkodnak és olyan viselkedési mintákat fejlesztenek ki, amelyek segítenek a túlélésben, ami azt sugallja, hogy ez egy érdekes javaslat.

Más szavakkal, nem a „legalkalmasabb túlélése”, hanem a„legalkalmasabb túlélésének fenntarthatósága”.Ha a befektetések a jobb jövő érdekében történnek, akkor a befektetőknek és a vállalatoknak a jövőben a „túlélés” kulcsszót kellene használniuk az egyéni részvétel ösztönzése érdekében, ami jobb választás lehetne a befektetési utazás kezdetekor.

P.S.: Úgy tűnik, hogy a megtekintések száma a kedvelések számánál kisebb. Nem írok tömegeknek szóló írásokat, de nem érzem helyénvalónak, hogy olyanok is kedveljék a cikkemet, akik nem olvassák el. Remélem, csak azok reagálnak, akiknek tetszett a cikk.

*Ez a cikk a 2023. szeptember 26-i elektronikus újságban megjelent eredeti szöveg.

Hivatkozások

A VindØ konzorcium

A PFA elveszíti a hitét saját energiaszigetében

Author Talks: Saadia Madsbjerg a pénz moralizálásáról

A Z generáció tagjainak több mint 40%-a a klímaváltozás miatt vált munkahelyet, Deloitte felmérés

2023-as Z és Y generációs felmérés

Fenntarthatóság: Globális kihívások kezelése emberi léptékben⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠