A Similarweb, amely üzleti weboldalak elemzésével foglalkozik, 2023. májusi adatai szerint az OpenAI, a ChatGPT fejlesztője jelenleg a világ 17. legnépszerűbb weboldala. Ez a Netflix és a LinkedInnél is több látogatottságot jelent ugyanebben az időszakban. Ezt a lenyűgöző eredményt még figyelemreméltóbbá teszi, hogy a weboldal csak a legalapvetőbb felhasználói felületet kínálja, ahol a másolás-beillesztés a fő funkció, és a többi versenytárs weboldallal ellentétben nem rendelkezik mobilos verzióval.
Majd 2023. május 18-án megjelent a kapcsolódó mobilalkalmazás az amerikai Apple App Store-ban.
Az új mobilalkalmazás kapcsán kiemelt figyelmet érdemel, hogy a Whisper nevű beszéd-szöveg konvertáló modell is része a rendszernek. Más szóval, a generatív mesterséges intelligenciához való kapcsolódás már nem korlátozódik a monitor elé ülve, és a szöveges adatok mellett a hangfelvételek is részeivé váltak. Ha ehhez még vizuális adatok, például képek vagy videók felismerése is társul, akkor a generatív mesterséges intelligencia bármikor és bárhol elérhető lesz a meglévő mobil- és viselhető eszközökön keresztül. Így a generatív mesterséges intelligencia közvetlenül a mindennapjaink részévé válhat, és velünk kommunikálhat.
Ezért a generatív mesterséges intelligencia válaszainak helyességével, valamint a veszélyeivel, mint például az emberi létezéssel való konfliktusával kapcsolatos számos aggodalom és vita helyett, most már arra kell összpontosítanunk, hogy hogyan fogunk együtt élni ezekkel az új partnerekkel. Különösen a munka világában, a közintézmények már most is kiadják a ChatGPT használatára vonatkozó útmutatókat a dolgozóknak, és a vállalatok egyes részlegei olyan javaslatokat kapnak, amelyek a mesterséges intelligencia munkafolyamatokba való integrálására vonatkoznak, ami elég bizonytalan feladatnak tűnhet.
De fontos megjegyezni, hogy az intézmények és a vállalatok reakciói az 1960-as évek óta érvényes üzleti alapelvre, a háromlábú székre (3-legged stool) épülnek. Eddig a szervezetek változását a PPT, vagyis a személyek (People), a folyamatok (Processes) és az eszközök vagy technológiák (Tools or Technology) három elemének harmóniájának tekintették. Ha az egyik láb megváltozik, a másik kettőt is módosítani kell a szék egyensúlyának fenntartása érdekében. De vajon helyénvaló-e ezt a megközelítést alkalmazni egy olyan helyzetben, amikor naponta új lehetőségek születnek az emberek és a mesterséges intelligencia eszközök közötti kölcsönhatás révén, és továbbra is elkülönítve kezeljük őket?
Az 'Actor-Network Theory' (ANT – Szereplő-Hálózat Elmélet) egy új perspektívát kínál erre a kérdésre. Az ANT-t Bruno Latour és mások fejlesztették ki a 80-as évek elején, és egy olyan megközelítés, amely a társadalmi és technológiai rendszereket vizsgálja. Hajlamosak vagyunk arra, hogy csak az embereket tekintsük aktív szereplőknek, míg a tárgyakat, mint például a nem-humán entitásokat, passzív eszközökként, amelyeket a céljaink eléréséhez használunk. Az ANT azonban minden olyan entitásnak, amely hatással van más entitásokra, szereplői státuszt ad. Ez azt jelenti, hogy legalább a kiindulási ponton a 'dolgokat' egyenrangúként kell figyelembe vennünk az emberekkel.
Ha az ANT-t a generatív mesterséges intelligenciával való együttműködésre épülő jövőbeli munkakörnyezetre alkalmazzuk, akkor a szervezeteket 'emberekből és nem-humán szereplőkből álló hálózatként' tekinthetjük. Az emberi szereplők a szervezet céljainak elérése érdekében együttműködő munkavállalók, míg a nem-humán szereplők, mint például az iroda, a számítógép vagy a kávéfőző nélkülözhetetlenek a működéshez. Aki már használta a ChatGPT-t, az tudja, hogy a chaten keresztül hogyan oktathatjuk és tanulhatunk tőle, és milyen ötleteket generálhat, ezzel érzékelve a kölcsönhatás erejét. A MIT egy 2023 márciusi kutatása, amely 444 irodai dolgozó ChatGPT-vel kapcsolatos tapasztalatait vizsgálta, azt mutatta, hogy az eszköz segít csökkenteni az ötletelés idejét a feladatok kezdetén, gyorsabb vázlatkészítést tesz lehetővé, valamint a végső szerkesztésre koncentrálást, ami összességében jelentősen növeli a munkavégzés hatékonyságát.
A jövőben a szervezetek és a részlegek vezetőinek kísérletibb szemléletmódot kell alkalmazniuk.
Ennek érdekében fontolóra kell venni a munkafolyamatok felülvizsgálatának gyakoriságának csökkentését. A mesterséges intelligencia már most is változásokat hoz a marketing, a PR és a fordítás területén, de a szervezetek továbbra is csak az egyes alkalmazottak használatára koncentrálnak. Ha a részleg egészére kiterjedő változásokról van szó, és figyelembe vesszük a teljes folyamat újraszervezését, akkor a menedzsment integráció és a teljesítményelemzés szempontjából jobb munkavégzési hatékonyságot érhetünk el.
Ezenfelül fel kell ismernünk és el kell fogadnunk, hogy a generatív mesterséges intelligencia használatával végzett munka két egymással együtt fejlődő entitás, vagyis hibrid szintézise. Ez hozzájárulhat a ChatGPT folyamatosan fejlődő funkcióinak felhasználói döntéséhez, valamint a OpenAI, a kormányzati szervek és a mesterséges intelligenciával foglalkozó szervezetek által bevezetett felhasználási szabályozásokhoz és ellenőrzésekhez való gyorsabb reagáláshoz.
Nehéz megjósolni, hogy a generatív mesterséges intelligencia innovációi hova vezetnek. De a dinamikus hálózatok és a hibrid szereplők perspektívájában gondolkodó vállalatok és csapatok jobb helyzetben lesznek ahhoz, hogy kihasználják a folyamatos változások által kínált lehetőségeket.
*Ez a cikk a 2023. május 22-i Elektronikai Hírek névjegyes rovataeredeti tartalma.
Hivatkozások
Szereplő-hálózat elmélet
Hozzászólások0