A Google 3 napja jelentette be, hogy bevezetik a „passkey” technológiát, amely lehetővé teszi az alkalmazásokba vagy webhelyekre való egyszerű bejelentkezést jelszó megadása nélkül. A jelszóalapú hitelesítés évtizedek óta a standard, de komoly biztonsági kockázatot jelent, mivel a támadók ellophatják a felhasználók jelszavait, vagy megtévesztő horgász támadásokkal rávehetik őket a jelszavaik megadására. A passkey rendszer ezzel szemben arra van tervezve, hogy az eszközön tárolt titkosított kulcsokhoz biztosítson hozzáférést az arcfelismerés, az ujjlenyomat-olvasás, a képernyőzároláshoz használt PIN-kód vagy más módszerek révén, így a bejelentkezéshez nem szükséges a jelszó megadása, és gyakran emlegetik „a jelszószakasz végét” jelképező megoldásként.

De a 2021-es adatok szerint a világ 4,3 milliárd Google-felhasználójára való kiterjedés többet jelent, mint a kiberbiztonság egyszerű fejlődését. A technológia bevezetése a „test” digitális hitelesítési eszközként való széleskörű elfogadásának és a valós világbeli alkalmazásának felgyorsítását jelenti, ami jelentős hatással van a jövőre. Az egyéni, egyedi fizikai tulajdonságok integrálása az adatkezelésbe technológiai eredmény, de fontos megjegyezni, hogy az egyén fizikai teste digitális szimbólummá válik, ami potenciálisan fokozza a valós világbeli ellenőrzést és hatalmat az egyének felett.

Tavaly decemberben egy iráni nő munka közben egy fedett játszótéren nem viselt hidzsábot, és egy fotója terjedt el a közösségi médiában, ami a játszótér bezárásához és a bűnüldöző szervek nyomozásához vezetett. Egy iráni kormányzati tisztviselő egy helyi hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a nemzeti személyazonossági adatbázis és az arcfelismerő technológia segítségével képesek azonosítani az embereket, és „megfelelőtlenség” vagy „szabálytalanság” esetén büntetést kiszabni vagy letartóztatni őket. Stephen Feldstein, az amerikai Külügyminisztérium korábbi felügyeleti szakértője a „A digitális elnyomás felemelkedése” című könyvében 8 év alatt 179 országot vizsgált meg, és megállapította, hogy 61 ország használ arcfelismerő technológiát, ami több, mint bármely más digitális megfigyelési technológia.

Ezért a jövőben két szempontból is meg kell kérdőjeleznünk a jövő technológiai fejlesztéseinek értékeit, amelyek közvetlenül a testünket igyekeznek szabályozni. Először: Hogyan lehet növelni és kibővíteni az egyén képességeit? Másodszor: Hogyan változhat az emberi test jelentése a globalizáció, a digitalizáció és a hiperkapitalizmus társadalmának tágabb összefüggésében?

Paradox módon a „test egyediségének” fogalma az egyetlen mérce, amely segítségével válaszolhatunk ezekre a kérdésekre. A test érzékelési képessége lehetővé teszi, hogy a környezettel kapcsolatba lépve, új helyzeteket tapasztalva és hasonló helyzeteket megismételve a világot holisztikusan észlelje, valamint fejlessze az alkalmazkodóképességét és tudását. „Többet tudunk, mint amennyit meg tudunk fogalmazni” – írta Michael Polanyi filozófus, megerősítve, hogy az emberi tudás nem mérhető és nem értelmezhető a gépek számára, hanem dinamikus és kontextuális.

Az emberek szomorú helyzetben is úgy döntenek, hogy nevetnek, hogy boldogságot tapasztaljanak, és a testük mozgása és járása révén enyhítik a szorongást. A test által történő tanulás intenzív élményt nyújt, amely meghaladja a képzeletet és a megismerést, és befolyásolja az emberek gondolkodását és viselkedését. Hans Moravec, amerikai robotikai szakértő elismerte azt a paradoxont, hogy a számítógépek sakkban legyőzhetik az embereket, és gyorsabban tudják elemezni az adatokat, mint a legjobb matematikusok, azonban az alacsonyabb szintű „érzékelési” és „kézzel történő manipulációs” képességek tekintetében a robotok nem mutatnak jeleket arra, hogy utolérnék az emberi képességeket.

Az emberi test egyre inkább adatdoménná válik. A tudományos filozófus Donna Haraway és más kultúratudósok, mint például a 90-es évek vége felé jelentették ki, a modern ember „kibernetizálása” teljes gőzzel zajlik. A technológia egyre közelebb kerül a testünkhöz és a bőrünkhöz, „jobb embereket” ígérve, de ugyanakkor függővé téve minket az új eszközöktől, ami példa nélküli hozzáférést biztosít a technológiának a mindennapi viselkedésünkhöz és kapcsolatainkhoz. Ezért fontos a személyes adatok védelmének és a technológia potenciális visszaéléseinek megelőzésére szolgáló intézkedések megvalósítása. Ezenkívül figyelembe kell venni a test digitális hitelesítési eszközként való felhasználásának potenciális hatásait, például az emberi autonómia és önállóság csökkenését.

Gyakran beszélünk és hallunk arról, hogy a gépek és a mesterséges intelligencia örökre megváltoztatják a világot. De ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy a fizikai megvalósulás, a testünkön keresztüli élmény teszi az emberi intelligenciát annyira nehéz utánozni.

Inkább ösztönösebbeknek és kevésbé intellektuálisaknak kell lennünk, kimenni a világba, és többet tapasztalni a testünkkel és az érzékeinkkel. Így jobban megérthetjük az emberi test egyediségét a gyorsan digitalizálódó világban, és jobban tudatosíthatjuk magunkban az emberi lét jelentőségét.

*Ez a cikk az Elektronikus Hírek magazinban megjelent cikk eredeti változata.2023. május 8-án.

Források

„A jelszószakasz vége” – a Google bevezette a passkeyt

Irán: az arcfelismerés segítségével azonosítják a hidzsáb szabályait megszegő nőket

A digitális elnyomás felemelkedése: Hogyan formálja át a technológia a hatalmat, a politikát és az ellenállást

Polanyi paradoxona

A nem gondolkodás hatalma⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠