A Google a múlt héten bejelentette, hogy bevezeti a „passkey” (jelszókulcs) technológiát, amely lehetővé teszi az alkalmazásokhoz vagy webhelyekhez való egyszerű bejelentkezést jelszó megadása nélkül. A jelszóalapú hitelesítés évtizedek óta a szabványos módszer, azonban komoly biztonsági kockázatokkal jár, mivel a támadók ellophatják a felhasználók jelszavát, vagy rávehetik őket, hogy adjanak meg hamis weboldalakon jelszavakat. A passkey rendszer ezzel szemben az arcfelismerést, az ujjlenyomat-szkennert, vagy a képernyő zárolásához használt PIN-kódot használja a készüléken tárolt titkosított kulcsok eléréséhez, amelyekkel hitelesítik a fiókot. Emiatt gyakran a „jelszók korának végét” jelképező rendszerként emlegetik.
Azonban az, hogy 2021-es adatok alapján a világ 4,3 milliárd Google-felhasználójára is kiterjed ez a technológia, nem csupán a kiberbiztonság fejlődésének szimbóluma. Legalább ennyire fontos a jelentősége az „emberi test” digitális hitelesítési eszközként való elterjedésének és a valós életben való alkalmazásának felgyorsulásának szempontjából. Az egyéni, egyedi testi jellemzők integrálása az adatkezelésbe egyértelműen technológiai eredmény, de érdemes megjegyezni, hogy az egyén fizikai teste digitális jellé válik, amely alapot teremt a valós világban korlátlan személyes kontrollt biztosító hatalom létrehozásához.
Tavaly decemberben egy iráni nő egy fedett játszótérre ment dolgozni, ahol egy fotóját terjesztették a közösségi médiában, amin nem viselt hidzsábot. Ennek következtében bezárták a játszóteret, és ügyészségi nyomozás indult. Egy iráni kormányzati tisztviselő egy helyi újságnak adott interjújában elmondta, hogy az állami személyazonosító adatbázis és az arcfelismerő technológia segítségével azonosítják az embereket, és szabhatnak ki rájuk bírságot vagy tartóztathatnak le őket, „hogy azonosítsák a nem megfelelő és rendellenes mozgásokat”. Stephen Feldstein, az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériumának korábbi felügyeleti szakértője „A digitális elnyomás felemelkedése” című könyvében, 8 éves, 179 országot felölelő kutatás során azt találta, hogy 61 ország használ arcfelismerő technológiát, ami több, mint bármely más digitális megfigyelési technológia.
Ezért a jövőben két szempontból is fel kell tennünk a kérdést a jövőbeli technológiáknak az emberi testet közvetlenül szabályozó értékével kapcsolatban. Először is, hogy miként növelhetjük és bővíthetjük az egyén képességeit? Másodszor, hogy a globalizáció, a digitalizáció és a hiperkapitalizmus társadalmának szélesebb környezetében hogyan változhat meg az emberi test jelentése?
Paradox módon az egyetlen mércéül szolgáló válasz erre a kérdésre az „emberi test egyedisége”. A test érzékelő képességei lehetővé teszik, hogy új helyzeteknek kiteve, és hasonló helyzeteket megismételve átfogóan megértsük a világot, valamint fejlesszük alkalmazkodóképességünket és tudásunkat. „Többet tudunk, mint amennyit el tudunk mondani” – fogalmazott Michael Polanyi filozófus, rámutatva arra, hogy az emberi tudás nemcsak nem mérhető, hanem a gépek számára is érthetetlen, dinamikus és kontextuális jellegű.
Az ember a szomorúság közepette is nevetéssel dönthet a boldogság mellett, és mozgással, sétával enyhíti a szorongását. A test által szerzett tudás intenzívebb élményt nyújt, mint a képzelet vagy a kogníció, és hatással van az emberek felfogására és attitűdjére. Hans Moravec amerikai robotikai szakember elismerte azt a paradoxont, hogy a számítógépek legyőzhetik az embereket sakkban, vagy gyorsabban elemezhetnek adatokat a legjobb matematikusoknál, de a viszonylag alacsony szintű „észlelés” és „kéz segítségével történő manipuláció” terén a robotok egyelőre nem mutatnak jeleit annak, hogy közelebb kerülnének az emberi képességekhez.
Az emberi test egyre inkább a digitális adatok világába tartozik. Ahogy Donna Haraway tudományfilozófus és más kultúraelméleti szakemberek az 1990-es évek végén kijelentették, a modern ember kibernetizálódása teljes gőzzel zajlik. A technológia egyre közelebb kerül a testünkhöz és a bőrünkhöz, miközben „jobb emberré” válás ígéretével kecsegtet, egyben új eszközöktől való függőséget is generál, és a technológiának példa nélküli hozzáférést biztosít a mindennapi viselkedésünkhöz és kapcsolatainkhoz. Ezért fontos védelmi intézkedéseket bevezetni a személyes adatok védelme és a technológia potenciális visszaéléseinek megakadályozása érdekében. Továbbá figyelembe kell venni az emberi test digitális hitelesítési eszközként való használatával járó potenciális hatásokat is, például a kockázatokat, amelyek csökkenthetik az emberi önállóságot és autonómiát.
Gyakran hallunk és beszélünk arról, hogy a gépek és a mesterséges intelligencia örökre megváltoztatják a világot. De emiatt még inkább emlékeznünk kell arra, hogy a fizikai megvalósulásunk a testünkön keresztül megnehezíti az emberi intelligencia másolását.
Intuitívabbaknak és kevésbé intellektuálisaknak kell lennünk, és ki kell lépnünk a világba, hogy a testünkkel és az érzékeinkkel többet tapasztaljunk. Ezáltal felismerhetjük a testünk egyediségét egyre inkább digitalizálódó világunkban, és jobban megérthetjük saját jelentőségünket emberként.
*Ez a cikk a 2023. május 8-i Elektronikai Hírek névjegyes rovataoldalán megjelent cikk eredeti változata.
Hivatkozások
Hozzászólások0