- Érintésmentes trendek? Figyeljünk a társadalmi mélystruktúrákra! -2
- A COVID-19-pandémia utáni társadalmi struktúra és fogyasztói magatartás változásainak elemzése, valamint a vállalatok hosszú távú stratégiai tervezéséhez szükséges rálátás nyújtása. Kiemeli a fenntartható üzleti lehetőségek feltárásához szükséges társada
"Több húst vágtak le.
A 27 éves Kim Sung-yong, aki filmrendezést végzett, a fentiekkel írta le, hogy a COVID-19 hogyan változtatta meg az életét. Rövid ideig örömmel dolgozott egy Netflix által finanszírozott drámasorozat forgatási helyszínén, de az elmúlt két hónapban 3-4 alkalommal is elhalasztották a forgatási ütemtervet, ami zavarba ejtette őt.
Már lefoglalt forgatási helyszínekről kapott olyan választ, hogy megváltoztatták a jóváhagyásról szóló döntést, vagy amikor a stáb több tagjával együtt olyan helyszínre látogatott el, amelyre a forgatáshoz szükség volt, egyfajta ismeretlen bűntudatot és szégyenérzetet érzett. A forgatócsoport egyik központi tagjaként arra törekedett, hogy a forgatás gördülékenyen menjen, ezért a rendezői és a művészeti osztály vezetőivel való kapcsolatépítésre összpontosított, de a maszkok mögé rejtett arcok miatt ez nagyon nehézkes volt. A forgatás középtájon túl is olyan helyzetbe került, hogy már nem tudta, ki kicsoda.
Jelenleg a sorra törölt vagy elhalasztott produkciók miatt nincs hova mennie. Korábban, amikor nem volt forgatás, eljárhatott kedvenc ju-dzsucsu óráira vagy éttermeket keresett a barátnőjével, de manapság azt mondja, hogy ezek a korábbi élvezetek már elég távolinak tűnnek.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 2020 áprilisában közölte, hogy a világ 3,3 milliárd munkavállalója közül 81%, vagyis körülbelül 2,64 milliárd ember vesztette el az állását vagy csökkentették a munkaidejét a COVID-19 hatásai miatt.
Ezen emberek közül a kiskereskedelemben, a gyártásban, a vendéglátásban és az élelmiszeriparban dolgozók száma 1,25 milliárd fő, ami a globális munkaerő 38%-át teszi ki. Mivel ezek a munkák szinte kizárólag személyes interakciót igényelnek, a jelenlegi kontaktusmentes trend alapján könnyen válhatnak a fizetéscsökkentés és a kirúgás célpontjává. 2020 márciusában csak az Egyesült Államokban 24 millió, Kínában pedig 18 millió ember veszítette el a munkáját, ami a hirtelen bekövetkező 'munkahelyi és gazdasági bizonytalanság' sokkoló hatásának eredménye volt.
A fenti interjúban résztvevő személy 'hús' metaforája, amely a test része, még inkább rávilágít arra, hogy ez nem egy lebecsülendő, hanem a valós fájdalmat pontosan leíró kifejezés.
A COVID-19 a 'szakaszos egyensúly' példája lesz?
Az eddigi evolúciós elméletek azt állították, hogy az élőlények folyamatosan változnak, ami ellentmondott annak az állításnak, hogy a biológiai rendszerek stabil állapotban vannak. Majd 1972-ben egy új, ellentétes evolúciós elmélet született, amelyet 'szakaszos egyensúlyelméletnek' (punctuated equilibrium) neveznek.
Ez az elmélet kimondja, hogy az evolúció a rendszer stabil állapotát feltételezi, és ha egy hatalmas válság érkezik, akkor az a fajok teljesen új szintjének gyors létrejöttéhez vezet, amelyet aztán hosszú ideig tartó stabil normál állapot követ, és a faj megtartja jellemzőit anélkül, hogy változna.Ez a szakaszos egyensúly fogalma hasonlóképpen alkalmazható az emberi társadalmi struktúrákra is, amelyek az élő szervezetekhez hasonlítanak.
A fokozatos változás (balra) és a szakaszos egyensúly (jobbra) elméletének összehasonlítása. A szakaszos egyensúly elmélet szerint a fajok viszonylag hosszú ideig változatlanok maradnak, majd hirtelen változások következnek be. (Forrás: Naver)
Ha a 'szakaszos egyensúly' és a szokásos változás közötti különbséget egyszerűbben szeretnénk megmagyarázni, akkor egy kosárlabda-mérkőzés példáját vehetjük alapul.A kosárlabdában a szokásos változás valószínűleg a kosárgyűrű magasabbá tétele lenne. Ha évek óta gyakoroljuk a layup dobást, akkor ez fárasztó lenne, de a kosárlabda-meccs működési módja és szerkezete nagyrészt megmaradna.
De ha a 'szakaszos egyensúly' szintű változás lépne érvénybe, akkor az azt jelentené, hogy a kosárlabda-kosárgyűrű 'eltűnik'.Egy ilyen mértékű változás a kosárlabda-mérkőzés szerkezetére és lebonyolítási módjára, sőt a mérkőzés értelmére vonatkozó alapvető kérdéseket vetne fel.
Képzeljük el, hogy a mérkőzésen részt vevő játékosokat 'vállalatoknak', a közönséget pedig 'fogyasztóknak' nevezzük. A játékosok és a közönség egyaránt hozzászoktak ahhoz, hogy a megszerzett tudásuk alapján dobnak, és gólokat szereznek, valamint a kedvenc csapatukat szurkolják.
Majd egyszer csak eltűnik a kosárlabda-kosárgyűrű, ami magától értetődőnek tűnt. A labdát tartó játékosoknak és a kedvenc csapatukat szurkoló nézőknek is zavarba ejtő ez a helyzet.
Miért és minek kellene lejátszani ezt a kosárlabda-mérkőzést most?
A karakterkorlát miatt a további tartalmat az alábbi linken találja meg.
Hozzászólások0