A 1. cikk folytatása...

https://durumis.com/ko/@ryan-reason/human-behavior-becomes-the-criteria-for-corporate-decisions-1-7q9sdmrd

Itt mutatom be a jelenség-központú megközelítést, a phenomenon-driven approach-ot.

A. A 'jelenség', amely az elemzés középpontjában áll

Ha túl nagy hangsúlyt fektetünk a megatrendekre, akkor nehéz lesz megmagyarázni a helyzetspecifikus részleteket. Ebben az esetben, ha a termék értékére koncentrálunk, és túlságosan hangsúlyozzuk a piac és a célcsoport méretét, akkor nehezen fogjuk megérteni az ügyfelek igényeit és vágyait, ami viszont azt jelenti, hogy kevesebb információ áll rendelkezésre arról, hogy milyen új termékeket kellene kínálnunk a jövőben. A termék-központú megközelítés alkalmazása esetén, ha a folyamat kezdetén gyorsan a problémamegoldó módba lépünk át, akkor végül nagyobb valószínűséggel olyan terméket fejlesztünk ki, amely közelebb áll a meglévő termékekhez, vagy pedig olyan termékekbe fektetünk be, amelyek nem tudják kielégíteni a piac igényeit.

Annak érdekében, hogy elkerüljük ezeket a csapdákat, javaslom a jelenség-központú megközelítést. A fenomenológia a mindennapi életre, azaz az emberek szándékos kapcsolataira és arra összpontosít, hogy az emberek milyen dolgokra figyelnek és milyen élményeket szereznek.A jelentésre helyezik a hangsúlyt. Hogyan változik a vezetők számára az autó szerepe? Miért absztrakt a pénzzel való kapcsolatunk? Miért hoznak létre a betegek a saját gyógyszerszedési stratégiájukat? Egyszerűen fogalmazva, a fenomenológia arra késztet bennünket, hogy megértsük, nem egyszerűen egy üveg Coca-Colát látunk. Azt látjuk, hogy az üveg megmozgatja az érzelmeket és kapcsolódásokhoz vezet, és a kolát, a zavart, a nosztalgiát, az örömöt vagy az undort idéző gondolatokat hagy maga után.

Ehhez a következő három alapvető megértési elemet kell biztosítani.

• Meg kell értenünk, hogy mit jelent embernek lenni
• Meg kell értenünk az emberi viselkedés megértésére szolgáló kutatási módszereket
• Meg kell értenünk a következtetés menetét, amely új ismeretekhez vezethet

A jelenség-központú megközelítés fő kihívása az, hogy a konkrét koncepciók és megoldások kifejlesztése előtt további elemzést igényel. Ezzel szemben ez a megközelítés gazdagabb, megkülönböztethetőbb és potenciálisan egyedi növekedési lehetőségek szempontjából jutalmazza a vállalatokat.

B. A legjobb magyarázatok levonása a megfigyelésekből: a deduktív problémamegoldás

A hipotézis-alapú problémamegoldás már széles körben elterjedt a vállalati üzleti stratégiák világában. Ez a megközelítés általában hatékony, mivel gyors, egyszerű és strukturált keretet kínál. De egyértelmű, hogy a nagyfokú bizonytalansággal járó más helyzetekben nem használható új ötletek kidolgozására. Figyelembe véve az emberek megerősítő torzítását, a hipotézis-alapú problémamegoldás korlátozódik a lehetséges hipotézisek feltárására, és csak segít meghatározni, hogy az adott előítéletek közül melyiknek van a legnagyobb esélye a probléma megoldására.

Ezzel szembena dedukció az a folyamat, amikor aktívan keresünk olyan adatokat, amelyek ellentmondhatnak a meglévő feltevéseknek és előítéleteknek, majd megpróbáljuk megérteni ezeket az adatokat.Ezért a következtetés formája a következő: Megfigyeltünk egy meglepő dolgot, C-t. De ha A igaz, akkor C-nek természetesen problémát kellene okoznia. Ezért van okunk kételkedni A igazságában. A sikeres deduktív problémamegoldás az adatok túlterhelésével, a folyamatos mintázatfelismeréssel, a nyílt és kritikus vitával jellemezhető, és ez a folyamat sokkal intenzívebb, mint azt gondolnánk.

C. Adatgyűjtés különböző, egymást kiegészítő módszerek segítségével

A jelenségek megfigyelésének eredményei alapján végrehajtott deduktív problémamegoldási elv alapján olyan adatokat kell gyűjteni, amelyek különböző forrásokból származnak, hogy feltárhassák a rejtett vakfoltokat. Ehhez olyan szemléletre van szükség, amely az emberekre vonatkozó gazdag és finom megértésen alapul. Ezt a szemléletet csak mélyreható kvalitatív kutatásokkal, nagyméretű adatvalidálással és szigorú pénzügyi elemzéssel lehet elérni. Sok vállalat azonban nehezen alkalmazza a kvalitatív adatokat ugyanazzal a bizonyossággal és szigorúsággal, mint például a NPV kiszámítása vagy a ügyfél szegmensek nagyságának meghatározása során. Ezért nem elég egyszerűen csak különböző forrásokból adatokat gyűjteni. Sőt, meg kell fontolni, hogy mikor kell ezeket az adatokat összegyűjteni.

• Először is határozzuk meg a jelenséget, amelyet az elemzésnek vezetnie kell. (Ha egy háztartási gépeket gyártó vállalatról van szó, akkor ez lehet a 'ház', ha egy borászatról van szó, akkor ez lehet a 'fogadás'.)
• Végezzünk belső interjúkat és nyílt kérdőíves felméréseket, hogy meghatározzuk a vállalat DNS-ét.
• Keressünk hosszú távú lendületet a jövőbeli változásokhoz, és társadalmi-gazdasági adatok segítségével határozzuk meg a potenciális hotspot-okat.
• Kvalitatív adatok (ipari, szomszédos ipari ágak, akadémiai szakértők interjúi) segítségével keressünk jeleket a vonatkozó jelenségekben tapasztalható új ügyfél/fogyasztói magatartás-változásokról.
• Keressünk új üzleti lehetőségeket, amelyekkel megpróbálhatjuk kihasználni az üzleti lehetőségeket a lehetséges növekedési platformok mindegyikén.

D. Absztrakt adatok konkretizálása

Most megoldjuk a vállalati vezetők előtt álló alapvető feladatot. Döntünk arról, hogy melyik lehetőségbe fektessünk be, és hogyan befolyásoljuk a közvetlen szervezetet a változásoknak. Ehhez az összegyűjtött adatok alapján az alábbi öt lépést javasoljuk.

1. Végezzünk etnográfiai mélyelemzést a konkrét piacon, hogy meghatározzuk az ügyfelek kielégítetlen igényeit és céljait, amelyek a javaslatot vezetni fogják.

2. Az ügyfél/fogyasztói bepillantások felhasználásával generáljunk ötleteket, majd válasszuk ki a legjobb ötleteket.

3. Készítsünk prototípust a legjobb ötletekből.

4. Teszteljük a prototípust a valódi ügyfelekkel.

5. Értékeljük a piaci hatást, majd közvetítsük a közvetlen szervezetnek az új termékeket és javaslatokat, vagy adjunk el őket külső partnereknek, és ha a megállapított eredmények nem felelnek meg az elvárásoknak, akkor el kell dobni őket.

Ez a folyamat nemcsak strukturált keretet kínál, hanem segít egy rugalmasabb folyamatot is kialakítani. Vagyis a rossz ötleteket korán el lehet távolítani, így több időt és pénzt lehet fordítani a jó ötletek kihasználására.

-

Végül szeretném leszögezni, hogy nem állítom, hogy minden vállalat számára fontos befektetés a bizonyosság kényelmének elhagyása. Csak az a meggyőződésem, hogy a jelenség-központú megközelítéshez kapcsolódó elemzési nehézségek végül vonzóbb lehetőségek felfedezésével jutalmazódnak meg, és ez a következő években versenyképes differenciálódás forrását biztosítja.